Az olyan sport, mint a labdarúgás, lehetne a nemzetek, népek nemes vetélkedése is. A sport által közelebb kerülhetnek egymáshoz a népek, akár a szurkolók. Bár őket megpróbálják távol tartani egymástól a rendőrök.
Most, amikor állandóan azt halljuk, hogy milyen fontos a mozgás, a futball a játékosokon kívül ezreket, tízezreket mozgat meg, akár a Steaua—Újpest csata. Arról nem is beszélve, hogy gól esetén a tévénézők milliói ugrálnak örömükben. De azok a szurkolók mozognak legtöbbet, akik elmennek a meccsekre. Az Újpest drukkerei hősiesen végigordibálták az utat Bukarestig, majd a stadionban főleg a rendőrökkel birkóztak. De a Steaua drukkereit nem lehetett felülmúlni. Budapesten főleg dobálózással próbálkoztak az újpestesek. A románok sem maradtak restek. Ők székeket hajigáltak a másik drukkercsapat irányába. Most azt nem tudom, hogy ezek a szurkolásból küzdősportot űzők miben fognak a közeljövőben világbajnokságot nyerni. Súlylökésben, birkózásban vagy nemzetgyalázásban? A Steaua labdarúgócsapata már nem egy erős csapat. Az Újpest még gyengébb. A szurkolók harca közepette a pályán a játékosok néha még labdába is rúgtak. Főleg a románok. A végeredmény: minden vonalon győztek a bukarestiek. Azt az ominózus magyargyalázó, Mennyi ideig tartja… kezdetű táblát egyszerűen nem lehetett túlszárnyalni. Még mondja valaki, hogy nincs nálunk egyenjogúság. Amikor Bukarestben ki lehet feszíteni egy ekkora táblát magyarul! A mi prefektusunk szerint biztosan törvénytelen, mert a szövegnek felül románul kellett volna lennie. Akár az utcanevek esetében. A román drukkerek nem is nagyon érthették, hogy mi van rajta. De Bukarestben ez senki szemét nem szúrta. Egy hétig. Még az illetékesekét sem. Olyan táblák, amelyek a románokat sértik, viszont már Tusnádon is voltak. Azokon azt írta: Autonómia. Ezt egy kedves magyarországi drukkernő sem érthette, mert miután Băsescu elnök felvitte őt a színpadra, és felkérte, hogy mondaná el, mit ért az autonómia alatt, egy szót sem tudott mondani. Aztán most már én sem tudom, hogy milyen is lesz ez az autonómia, mert amikor olyanokat kérdeztek, hogy akkor Székelyföldre útlevéllel kell-e utazni, senki nem magyarázta meg érthetően, hogy igen-e vagy sem. Ezek után sokan azt érthetik, hogy egész Európában nem lesz határ, és nem kell útlevél, csak a Székelyföldre. De akkor miért nem jelölik már ki a határokat? Most én is össze vagyok zavarodva, mint az Olt vize Tusnádnál eső után. Ott, amikor megkérdezték Orbán Viktortól, hogy ő kire szavazna a romániai elnökválasztáson, valami isteni sugallatra azt mondta: az első fordulóban Kelemen Hunorra, a másodikban meg Băsescura. Az ő véleménye nálunk is számít. De én még várnék a döntéssel. Lássuk, ki mit ígér nekünk. Legalább az ígéret be nem tartásáig reménykedhetünk! A mi mostani elnökünk egyelőre nem sok jót ígér. Mondta ugyan, hogy lesz autonómia is. Olyan Székelyudvarhelyen, mint Tulceán és Caracalban. De hátha a tulceaiak és caracaliak nem kérnek belőle? Orbán Viktor mintha már egyszer tett volna rossz lóra: Szász Jenőre. Az elnökválasztás nem lóverseny, ne siessünk a döntéssel!