Tizennyolc igen szavazattal és egy tartózkodással jóváhagyta a Monica Iacob Ridzi elleni bűnvádi eljárás beindítását a képviselőház jogi szakbizottsága tegnap. A volt ifjúsági és sportminisztert többrendbeli csalással, hivatali visszaéléssel, pénzeltérítéssel vádolja a Korrupcióellenes Ügyosztály, amelynek vizsgálódásai kimutatták, hogy az ifjúság napja kapcsán szerződtetett két reklámcéggel már a közbeszerzési eljárás kihirdetését megelőzően megállapodott a szaktárca.
Ezek után kérte Laura Codruţa Kövesi főügyész a bűnvádi eljárás beindításához szükséges parlamenti jóváhagyást. A D-LP politikusát a tevékenységének kivizsgálására alakult parlamenti különbizottság is elmarasztalta, a legenyhébb bírálat a hozzá nem értés és a felelőtlen gazdálkodás volt. A plénum az esti órákban elfogadta a jogi szakbizottság jelentését, így Ridzi ellen megindulhat az igazságszolgáltatási eljárás. A rendkívüli ülésszaknak nem ez volt az egyedüli napirendi pontja, a honatyák a Tăriceanu volt kormányfő nevéhez kötött, ún. Sterling-jelentésről is szavaztak: több szabálytalanságot is találtak az olajkitermelésről kötött szerződésben, ezért semmissé nyilvánítását és újratárgyalását javasolják. 23 SZDP-s és mintegy 50 liberális honatya ugyanakkor egy újabb különbizottság megalakítását kérte, amelynek feladata annak a kiderítése lenne, hogy egy másik vitatott tevékenységű D-LP-s politikus, Elena Udrea turisztikai miniszter miképpen használta fel a közpénzeket.
Még nem értünk a gödör aljára
Módosíthatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Romániával kötött hitelmegállapodás feltételeit, ha bebizonyosodik, hogy a kormány külső tényezők miatt nem tudta teljesíteni a számára megállapított célokat — jelentette ki az IMF romániai képviselője tegnap. Tonny Lybek közölte: a valutaalap küldöttsége ma érkezik a márciusban megkötött, csaknem húszmilliárd euró értékű többoldalú hitelegyezmény végrehajtásának ellenőrzésére. Két hét alatt a pénzintézet szakemberei a hatóságokkal, szakszervezetekkel, üzletemberek egyesületeivel és bankok vezetőivel találkoznak, és azt vizsgálják, hogy Románia milyen mértékben teljesítette a számára meghatározott célokat, egyebek között az adó- és a nyugdíjrendszer, a közkiadások terén. Lybek szerint az első negyedévben a román gazdaság az IMF várakozásain alul teljesített: 6,2 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP) a tavalyi első negyedhez képest, és a második negyedévben tovább romlott a helyzet. Az IMF eredetileg a román gazdaság 4,1 százalékos visszaesésével számolt, de újabb becslése szerint a román GDP akár 7—8 százalékkal is zsugorodhat ebben az évben. Emil Boc miniszterelnök korábban már bejelentette: Románia ahhoz kéri majd az IMF hozzájárulását az augusztus eleji tárgyalásokon, hogy növelhessék az államháztartási hiányt. A hitelegyezmény a GDP-hez viszonyítva 4,6 százalékban állapította meg a hiány határát, de a kormány 5,5 százalék jóváhagyását szeretné elérni, mivel a bevételek majdnem a GDP két százalékával maradnak el a tervezetthez képest.
Rendet szeretnének a csíkiak
A csíki falvakban egyre inkább romló közbiztonságról tárgyaltak az érintett polgármesterek tegnap Csíkszeredában Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kezdeményezésére. Az elöljárók a békés együttélés érdekében egy alapvető normarendszer betartására szólítják fel a térség valamennyi lakosát (ebben az adófizetési, környezetvédelmi stb. kötelezettségek nyomatékosítása, a mások vagyonának, épségének, nyugalmának tiszteletben tartására való figyelmeztetés mellett az is szerepel, hogy csak az tarthasson állatot, aki a takarmányozásához szükséges anyagiakkal rendelkezik). A találkozón közös nyilatkozatot fogadtak el, és felhívást intéztek Dan Nica belügyminiszterhez, Gyerkó László szenátorhoz, Korodi Attila képviselőhöz, Asztalos Csabához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, valamint a csíki faluközösségek minden tagjához. A településvezetőknek az egyre szaporodó, megélhetés nélküli roma közösség okoz gondot, szerintük a más megyékénél nagyobb létszámú rendőrség nem képes szavatolni a személyi és vagyoni biztonságot, ezért saját polgárőrség megalakításához kérik a belügyminiszter segítségét, illetve a valós, anyagi források átengedésével is megerősített decentralizációt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szociális jellegű konfliktusokat etnikai síkra próbálják terelni.
