A Közép-Európában folyósított devizaalapú hitelek a jelenlegi válság egyik legdivatosabb témájává váltak, a jelenség egyes elemeit azonban a piac eleve aránytalanul eltúlozta, más kockázati elemek pedig gyakorlatilag eltűntek a térségi makrohelyzet javulásával — áll az egyik vezető londoni befektetési csoport hétfőn kiadott átfogó elemzésében.
A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) globális bankcsoport londoni befektetési elemző részlege a Devizahitelezés — tények és mítoszok című tanulmányban a közép-európai gazdaságokba kiáramlott devizaalapú hitelekről azt írja: a pénzügyi szektoron kívüli közép-kelet-európai magánadósok körében a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül ugyan valóban magas, ám a devizaadósság önmagában jóval kisebb a közhiedelem által feltételezettnél, mivel (a fejlettebb piaci térségekkel összehasonlítva) általánosságban is alacsony a kint lévő hitelállomány. Ez azt jelenti, hogy az abszolút számokat tekintve a devizaadósságok sem nagyok.
Ráadásul a nettó devizaadósság-kockázat még alacsonyabb, mint a fejlett országokban, hiszen a belső piacra kihelyezett devizaalapú hitelek 25—45 százalékát fedezik a devizabetétek az egyes térségi országokban — áll az elemzésben.
A Bank of America-Merrill Lynch szerint a bruttó küladósságok magasak ugyan — különösen Magyarországon —, azonban ezek zöme a bankszektoron belüli, illetve vállalatcsoporton belüli (vagyis általában tulajdonosi) hitel, és a pénzügyi szférán kívüli devizaadósság-ráták nem túlzottan magasak, a hazai össztermékhez (GDP) mérve 13—17 százalék közöttiek a térségben.
A BoA-ML londoni elemzői szerint emellett a devizaadósságok — mind a külső, mind a devizában folyósított belső kötelezettségek — többsége hosszú lejáratú, a rövid futamú devizaadósságok pedig könnyen kezelhetők, tekintettel a közép-kelet-európai gazdaságok fizetésimérleg-helyzetében végbement javulásra.
Az elemzés teljes félreértésnek nevezi azt a hiedelmet, hogy a térségi valuták külső értékvesztése nyomán súlyosan romlott a pénzügyi szektoron kívüli magánadósok pénzügyi helyzete. A cég szerint ugyanis az adott devizáknál — például az eurónál vagy a svájci franknál — lezajlott kamatcsökkentések hatása felülmúlta a helyi valutaárfolyam-gyengülésekét.
Ez azt jelenti, hogy a devizaalapú hitelek adósságszolgálati költsége az utóbbi egy évben nemhogy nem nőtt, de egyenesen csökkent a BoA-ML szerint.
A cég saját számítása szerint például Lengyelországban egy tipikus, svájci frankban folyósított lakossági jelzáloghitel havi törlesztése éves összevetésben 5,5 százalékkal mérséklődött. Magyarországon, ahol a lakosság mellett a vállalati szektornak is jelentős devizaalapú adósságállománya van, egy tipikus vállalati devizahitel havi törlesztési összege 7,5 százalékkal alacsonyabb éves összehasonlításban, tekintettel arra is, hogy a forint eddig jobban teljesített, mint a lengyel złoty — áll az elemzésben.
A Bank of America-Merrill Lynch szerint értelmetlenek azok a kezdeményezések, hogy a szabályozó hatóságok számolják fel a devizaalapú hitelezést, mivel a bankok maguk máris annyira megszigorították kihelyezési gyakorlatukat, hogy a devizahitelezés gyakorlatilag halott, az állomány látszólag továbbra is robusztus növekedését szinte kizárólag árfolyamhatások okozzák. (Kertész Róbert, MTI)
