A tüntetők azért vonultak az utcára, mert az utóbbi hónapokban két csíki faluban atrocitások érték a romákat. A bukaresti szervezet állítása szerint a csíkszentkirályi és csíkszentmártoni magyar közösség a helyi romák ingatlanjait felgyújtotta, emiatt legalább ötven roma — köztük több gyerek — az erdőbe menekült, és azóta sem térhetett haza. Az egyik utcasarkon három-négy fiatal plakáttal várta a menetet, de mivel nekik nem volt engedélyük, a csendőrök egyiküket elvitték. Ők azt mondták: a sokat emlegetett incidensek hátterében valójában a néhány roma által elkövetett és büntetlenül maradt lopások állnak, nem etnikai konfliktusról van szó. A Romani Criss csíkszeredai tüntetésének időpontja egybeesett a Hargita megyei tanács Borszéken megtartott rendes havi ülésével, ezért a harminc-negyven fős bukaresti küldöttet a megyeháza részéről Ioni Gheiza romaügyi szakfelügyelő, valamint a megyei tanács elnöki kabinetjének igazgatója fogadta. Miután iktatták a magukkal hozott iratcsomót, a jogvédők hazautaztak az ország különböző vidékeire.

Költekezési szabványt állítanak

Költekezési standardot akar megállapítani a kormány a közigazgatásban: Emil Boc miniszterelnök szerint ezzel az intézkedéssel is hozzá kell járulni a decentralizációhoz. A pénzügyi, a belügyi, a munkaügyi és az igazságügyi tárcának szeptember 15-ig kell kidolgoznia költekezési szabványát. Boc kifejtette: egy közigazgatási egység személyzeti létszámának arányosnak kell lennie az egység méretével, különbséget kell tenni egy ezres lélekszámú település és egy tízezer lakosú helység között. Az önkormányzatokat kategorizálni kell, és minden kategóriának külön költekezési keretet kell megállapítani — jelentette ki. Azok a közigazgatási egységek, amelyek további posztokat szeretnének létrehozni, saját erőforrásaikból tehetik meg, mert jelenleg a nagyobb közigazgatási egységek személyzethiánnyal küszködnek, míg a kisebb települések önkormányzatainál a szükségesnél több állást hoztak létre.

Kötelező lesz a líceum

Az oktatási reformról és a készülő törvényről tárgyalt tegnap Ecaterina Andronescu tanügyminiszter az ágazati szakszervezetekkel. A következő fordulóra a szülői bizottságok képviselőit is meghívják. A keddi sikertelen megbeszélés után tegnap a felek megegyeztek abban, hogy kötelezővé teszik a líceum és az iskola-előkészítő év elvégzését is. A négyévenkénti szerkezetet — elemi, gimnáziumi és líceumi szakaszolással — megőrzik. Elvi egyetértésre jutottak az esélyegyenlőségről, az egyetemi autonómiáról, az akadémiai szabadságról, az átláthatóságról, az egyetemi hallgatók jogairól, az egész életen át tartó tanulásról is. Nem értenek viszont egyet a szakszervezetek a kormánynak azzal a szándékával, hogy felelősségvállalással fogadja el az oktatási törvénycsomagot.