A hét végén Nagyváradon ülésezett az RMDSZ Bihar megyei választmánya. A rendkívüli ülésen részt vett meghívottként a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának küldöttsége. Winkler valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséget képviselő szervezetet arra buzdított, hogy összehangoltan és szolidárisan lépjen fel a nyelvtörvény ellen. A tanácskozáson elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben a résztvevők kérik a szlovákiai parlamentet, hogy vonja vissza a nyelvhasználatról szóló törvény diszkriminatív előírásait. Az ülésen jelen lévők felkérték a magyar európai parlamenti képviselőket, hogy az állásfoglalást juttassák el az Európai Parlament és az Európa Tanács vezetőihez. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete szolidáris a felvidéki magyarokkal. ,,Ott leszünk, számíthattok ránk" — mondta Kelemen utalva arra, hogy az RMDSZ képviselői meg fognak jelenni a szeptember 1-jére tervezett dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlésen.

Bukarest enyhítést kér az IMF-től

Romániában a hazai össztermék 2,7 százaléka volt az államháztartás hiánya az év első felében összhangban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodással. Mindamellett a recesszió sújtotta ország enyhítést kér az IMF-től a hiány nagyságára vonatkozóan tekintettel arra, hogy a korábban vártnál jobban fog zsugorodni idén a gazdaság. A tegnap ismertetett adatok szerint a bevétel 77,3 milliárd lej volt: a személyi jövedelemadóból származó bevétel 8,2 százalékkal nőtt, a társasági adóból származó bevétel 8 százalékkal csökkent. A kiadások 5,6 százalékkal nőttek, 91,7 milliárd lejre. Az ország hazai összterméke idén akár 8 százalékkal is csökkenhet, és nem 4,1 százalékkal, ahogyan az IMF-fel legutóbb jósolták. Ezért a kormány arra kéri a múlt héten szerda óta Bukarestben tárgyaló IMF-küldöttséget, hogy állapodjanak meg egy 4,6—7 százalék közötti államháztartási hiánycélban erre az évre.

Magyar emlékművek sorsa Kárpátalján

Egy ellenzéki ukrán parlamenti képviselő szerint Ukrajnának komoly bel- és külpolitikai következményekkel kell számolnia a kárpátaljai magyar emlékművek megsemmisítése miatt, mert Budapest jelentősen befolyásolhatja Kijev és az Európai Unió viszonyát új együttműködési megállapodásuk tervezett aláírásának küszöbén. Vagyim Kolesznyicsenko, az ellenzéki ukrán Régiók Pártjának (PR) parlamenti képviselője a PR honlapján a hét végén közzétett nyilatkozatában egyebek mellett megállapítja: Ukrajna nacionalista állampolitikájától nem csak az orosz nemzetiségű állampolgárok szenvednek, hanem az ország minden más nemzetisége is. Példaként a honatya a vereckei magyar emlékmű és Petőfi Sándor ungvári szobra ellen idén márciusban elkövetett támadásokat említi. A képviselő szerint már nem csak a 150 000-es ukrajnai magyar közösségben beszélnek nagyon komolyan arról, hogy az ukrán nacionalistáknak közük van a magyar emlékművek ukrán állam által teljes tétlenséggel szemlélt megsemmisítéséhez, hanem hivatalos államközi szinten is.

A pápa a varsói felkelésre emlékezett

A 65 évvel ezelőtti varsói felkelés résztvevőiről emlékezett meg XVI. Benedek pápa tegnapi úrangyala-imádságában. A felkelők hősiessége és a nemzet ereje teremtette meg a szabad Lengyelországot. Életük feláldozása meghozta gyümölcsét: a békét és a fellendülést hazájuknak — mondta a német származású pápa lengyelül, hozzátéve, hogy imáival csatlakozik a lengyel fővárosban tartott megemlékezés résztvevőihez. A varsói felkelés 1944. augusztus 1-jén robbant ki a lengyel Honi Hadsereg, a Londonban székelő emigráns (polgári) kormány fegyveres erejének felhívására azzal a céllal, hogy még a keletről közeledő Vörös Hadsereg megérkezése előtt felszabadítsák Varsót a német megszállás alól. A német túlerő végül 63 napig tartó küzdelem után legyűrte a lengyel felkelőket. A harcokban 18 000 lengyel és 17 000 német fegyveres halt meg, a polgári áldozatok száma 180 000 volt. A kapituláció után a náci megszállók félmillió lakost űztek el a fővárosból, Varsót pedig — Hitler utasítására — a földdel tették egyenlővé.