Klárik László megyemenedzser konkrét példákkal illusztrálta, miként próbálja a mezőgazdasági minisztérium politikai érdekeit érvényesíteni — és emiatt hogyan kerülnek hátrányba a Kovászna megyei települések — az Országos Vidékfejlesztési Programban megpályázható, országos szinten mintegy 800 millió euró elosztásában annak ellenére, hogy a pályázatok elbírálása során meglehetősen pontos és objektív a kritériumrendszer.

Tájékoztatása szerint Háromszékről a negyven területi-közigazgatási egységből összesen tizenkilenc település — Bodok, Esztelnek, Torja, Csernáton, Hidvég, Kézdiszentkereszt, Bárkány, Illyefalva, Bereck, Bardóc, Réty, Uzon, Vargyas, Dobolló, Kőröspatak, Kézdiszentlélek, Nagyajta, Bölön és Árkos — nyújtott be a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó pályázatot úthálózat felújítására, óvodák építésére, víz- és csatornarendszer kiépítésére, egyenként körülbelül 2,5 millió euró értékben. A megyénkből benyújtott igénylés összege így meghaladja a negyvenmillió eurót. Klárik hangsúlyozta: a vidékfejlesztési programban ez volt az utolsó kiírás, a következőre 2014-ig vagy 2015-ig várni kell, ezért is óriási a verseny, a kérelmek messze meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat, tavaly például tíz benyújtott pályázatból átlagosan egy volt nyerő. Ez a pályázási kedv az ország többi megyéjéhez viszonyítva átlagos, mégis jónak mondható, hiszen a települések polgármesterei kétszer is meggondolják, pályázzanak-e, kudarc esetén ugyanis az a több milliárd régi lej, amelyet a dokumentációra szántak, kárba megy.

De ez még nem elég, a mezőgazdasági minisztérium ugyanis mindent megtett annak érdekében, hogy még az elbírálás előtt, a benyújtási időszakban akadályokat gördítsen a pályázni óhajtók útjába. Példaként említette, hogy mesterségesen bürokratizálták a pályázatok benyújtását, mindenféle engedélyeket követeltek olyankor is, amikor ez egyáltalán nem volt indokolt — egy-egy útfelújításhoz például az állat-egészségügyi hatóságtól is kellett jóváhagyás, márpedig ez a hatóság azt nem bocsáthatta ki. Éppen ezért már az első körben elbukott négy háromszéki település pályázata — Bölönnek, Nagyajtának, Kézdiszentléleknek és Árkosnak nem sikerült időben beszereznie a szükséges engedélyeket. A mezőgazdasági minisztérium attól sem riadt vissza, hogy a pályázati útmutatóban módosítsa a település meghatározását — amelyet egyébként organikus törvény szabályoz — annak érdekében, hogy bizonyos pályázatokat megakadályozzon. Így aztán gyakran előfordult, hogy az óvoda, idősek otthona építésére pályázó települések kiestek, mivel egy, a községhez tartozó másik faluban van már hasonló létesítmény — pedig eredetileg ez csak akkor lett volna kizáró jellegű, ha a pályázó településen működik már hasonló intézmény.

Az már csak afféle hab a tortán, hogy a pályázatok benyújtásának határideje előtt tíz órával, csütörtök éjjel kettőkor a minisztérium rendeletet adott ki, amelyben gyakorlatilag menet közben módosította a játékszabályokat, felülbírálva a statisztikai hivatal adatait. Az elbírálásnál ugyanis egyik fontos kritérium — amely ráadásul nem az összeállított dokumentáción múlik —, hogy a pályázó települést melyik szegénységi szintbe sorolja a statisztikai hivatal, előnyt jelent ugyanis, ha kevésbé gazdag. Kovászna megye települései a statisztikai hivatal szerint általában a közepes szegénységi szint kategóriájába tartoztak, a miniszter azonban megváltoztatta ezt a besorolást. Ennek következményeként megyénkben előnybe került a szociáldemokrata polgármester vezette Előpatak, miközben hat másik község esetében közepesről alacsonyra módosították a szegénységi szintet, hátrányba sodorva így a településeket. Ennek következtében jelentősen csökkent Bacon, Bodok, Borosnyó, Maksa, Réty és Bardoc esélye.

A fentiekből világosan kiderül, hogy tendenciózusan, politikai szempontok alapján próbálják irányítani a pénz elosztását, és nincs garancia arra, hogy objektív lesz a pályázatok elbírálása, ezért szeretnénk az Európai Bizottság segítségét kérni — összegzett Klárik.