A pozsonyi sajtó által szélsőséges nacionalistának minősített koalíciós pártelnök ezzel reagált arra, hogy ismeretlen támadók Kislétán agyonlőttek egy roma asszonyt, kislányát pedig súlyosan megsebesítették, valamint Balázs Péter magyar külügyminiszter nyilatkozatára, miszerint a szlovák államnyelvtörvény ügyében Budapest az ENSZ Emberjogi Tanácsához és az Európa Tanácshoz fordul. ,,Azt javaslom a magyar politikusoknak, hogy a Szlovák Köztársaság belügyeibe való beavatkozás és a világ közvéleményének a félrevezetése helyett otthon tegyenek rendet, és a saját területükön meglévő súlyos politikai és gazdasági helyzettel foglalkozzanak" — fejtette ki Slota.

Szerbia nem akar nemzetiségi körzeteket

Szerbiában nincs helye sem albán, sem más nemzeti kisebbségi körzetnek — nyilatkozták szerb politikusok azt követően, hogy a dél-szerbiai albánok megfogalmazták igényüket egy önálló körzet létrehozására. Bosko Ristic, a kormánykoalíciót vezető Demokrata Párt egyik magas rangú politikusa elfogadhatatlannak nevezte az albán követeléseket, mondván, hogy egy etnikai körzet létrehozása Szerbia déli részén csak növelné a feszültséget. Branko Ruzic, a fő koalíciós partner, a Szerb Szocialista Párt végrehajtó tanácsának elnöke szerint Szerbia minden állampolgárának egyforma a státusa, és senki ne számítson arra, hogy csak azért, mert egy nemzeti kisebbséghez tartozik, etnikailag homogén körzetet hozhat létre.

A NATO Afganisztánra összpontosít

Az Észak-atlanti Tanács ülésén — amelyen most először elnökölt Anders Fogh Rasmussen — az új NATO-főtitkár vázolta hivatali tevékenységének tervezett prioritásait. Ezek közt az első helyen áll az afganisztáni kérdés, de szintén kiemelt témakör az Oroszországhoz fűződő viszony, a koszovói NATO-erő létszámának csökkentése, a mediterrán térséggel való kapcsolatok szorosabbra fűzése, a NATO új stratégiai koncepciójának kialakítása, a haderőreform, illetve új prioritásként a tengeri kalózok elleni küzdelem.

Éleződő grúz—déloszét vita

Grúzia és Dél-Oszétia tegnap kölcsönösen egymást vádolta azzal, hogy lövések érik a másik fél területét néhány nappal a tavalyi fegyveres konfliktus kitörésének évfordulója előtt, de a vádakat mindkét fél tagadta. Moszkva jelezte: megteszi a megfelelő lépéseket, hogy megakadályozza az összecsapásokat. Andrej Nyesztyerenko, az orosz külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a ,,provokációk" miatt fokozott harci készültségbe helyezték a Dél-Oszétiában lévő orosz katonai és határőregységeket. Miután Moszkva és Tbiliszi hetek óta nyilatkozatháborút vív, az orosz védelmi minisztérium szombaton közleményben adta tudtul, hogy Oroszország fenntartja magának az erőszak alkalmazásához való jogot, mindent megtéve annak érdekében, hogy gátat szabjon Grúzia „bosszúálló törekvéseinek". Közben Eduard Kokojti dél-oszétiai államfő kijelentette: országa saját államiságát építi, szövetségben Oroszországgal, s nem zárja ki, hogy a későbbiekben csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz.

Franciaországot fenyegeti az al-Kaida

Éles kirohanást intézett Franciaország ellen az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat második számú vezetője, arra figyelmeztetve Párizst, hogy ,,minden bűnéért meg fog lakolni" — jelentette az iszlamista honlapokat szemléző amerikai központ, a SITE. ,,Franciaország világi államnak tartja magát, ám a szíve tele van gyűlölettel a muszlimok iránt" — írta Ajman az-Zavahri a honlapon egy kérdésre válaszolva, amely a muszlim fejkendő viselésére vonatkozó francia tiltást érintette. A terroristavezér azt állította, hogy Franciaország történelme során támogatást nyújtott a zsidóknak a Palesztina feletti uralom megszerzéséhez, harcolt az arabok ellen Algériában, és atomreaktorral látta el Izraelt.