Az amerikai jelzálogpiac összeomlásának következményei a bankpiacon még aligha jósolhatók meg. Az Egyesült Államokban a bankok az elmúlt két-három évben már úgy hiteleztek az építkezőknek, a lakásvásárlóknak, hogy a hitelfelvevőknek egyetlen dollár saját tőkét sem kellett letenniük. Német pénzintézetek egymás után kénytelenek elismerni, hogy komolyan, sőt, életveszélyesen megégették magukat az amerikai jelzálogpiacon. Legelsőként a milliónyi német kis- és középtőkés pénzszükségletét ellátó IKB Industriebank került csődközeli helyzetbe, mert nem kevesebb mint nyolcmilliárd dollárnyi behajthatatlan követelései keletkeztek az Egyesült Államokban. Ez a bank ugyanis sok hitelt adott az ingatlanpiac mostani bedőlése miatt fizetésképtelenné vált amerikai kisbankoknak, illetve közvetlenül amerikai polgároknak. Legutóbb a német Postbankról és a WestLB-ről derült ki, szintén milliárdos nagyságrendben veszítettek pénzt az Egyesült Államokban. A válság a tőzsdén is jelentkezik, szinte minden német cég részvényárfolyama zuhant a tőzsdén. A német tőzsdeindex két nap alatt öt százalékot veszített az értékéből. A londoni és a zürichi tőzsde is naponta több százalékot zuhan.

A Nemzetközi Valutaalap és néhány német kormányzati tisztségviselő nyugtatgatja a közvéleményt, szerintük a gazdasági növekedést sem Németországban, sem a világban nem befolyásolja a most napvilágra került világméretű hitelpiaci probléma, ugyanakkor több szakértő szerint globális pénzügyi válság lehet, amely gazdasági válságba torkollik.

A pénzügyi üzleti válságjelenségeket Németországban újabb megvesztegetési ügyek felszínre kerülése mélyítette. A Siemens óriáscég, a német ipar talán legfejlettebb óriásvállalatának több regionális központjában megint rajtaütésszerű házkutatást tartottak államügyészek és nyomozók. Kiderült, hogy a megrendelésekért cserében eurómilliókat vettek föl a Siemens vezetői, mégpedig a volt Jugoszlávia területén. A Siemens több nagy beruházásban vesz részt Szerbiában éppúgy, mint Horvátországban és több más volt jugoszláv köztársaságban.

A gazdasági nagyhatalmak jegybankjai a válság láttán nagyméretű lépésre szánták el magukat: összesen 260 milliárd dollárral igyekeztek konszolidálni a helyzetet. Szakértők szerint a jegybankok az utolsó mentsvárat jelentik a pénzügyi rendszerben, vagyis kötelességük közbelépni. A pénzügyi rendszer megingásai ugyanis — bármilyen okból következnek is be — minden piaci szereplőt veszélyeztetnek. Teljesen egészséges vállalkozások mehetnek tönkre egy pénzügyi csődlavina következtében, meggyengítve és elbizonytalanítva az egész nemzetgazdaságot. A jelenlegi válság egyik oka ugyanakkor részint a korábbi beavatkozásokban keresendő, hiszen a kockázatok iránti érzékenység a nullára csökken, ha úgyis kimentenek mindenkit. A bankok ráadásul még a saját felügyelőbizottságukat megkerülve is folytatták a kalandor kihelyezéseket, amikor a legzűrösebb ügyleteket a kockázati alapokra bízták.