Mihai Tănăsescu, az IMF romániai képviselője szerint a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet elfogadta a kormánynak azt a kérését, hogy a pénz ne a Román Nemzeti Bank valutatartalékát gyarapítsa, hanem a kabinet használhassa fel a költségvetési hiány fedezésére.
Románia márciusban, az IMF szervezésében, 19,95 milliárd eurós készenléti hitelkeretet kapott a nemzetközi pénzintézetektől és az Európai Uniótól. Ennek második részletét hagyták jóvá. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter ugyanakkor bejelentette, hogy több mint nyolc százalékkal esett vissza a második negyedévben a gazdaság a tavalyi második negyedévhez képest. A statisztikai hivatal augusztus 13-án közli majd a hivatalos adatokat. A pénzügyminiszter ugyanakkor megerősítette a Traian Băsescu államfő által szerdán közölt előrejelzést arról, hogy — amint a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon szóba került — idén a gazdaság várhatóan 8,4—8,5 százalékkal esik vissza. A pénzügyminiszter nem közölte, hogy pontosan mekkora lesz az új államháztartási hiánycél, de elmondta, hogy az IMF elfogad 7—7,2 százalék közötti hiányt a GDP-hez viszonyítva. Ezzel az IMF idén már másodszor egyezik bele a hazai hiánycél emelésébe. Ennek megfelelően módosítják az IMF-hitelhez kapcsolódó szándéklevelet, amelybe bevezetik az új megállapodás szerinti makrogazdasági adatokat.
Ismét a mezőgazdaság ment meg
Románia könnyebben átvészelhette volna a gazdasági válságot, ha az elmúlt húsz évben ügyelt volna a mezőgazdaságra, és nem a fogyasztás növelésére koncentrál — jelentette ki Traian Băsescu tegnap az Arad megyei Székesaranyágon, ahol egy tizenhat fiatalból álló csoport jelentős kertészeti beruházást eszközölt. Az államfő részt vett egy kertészeti témájú szemináriumon, ahol kifejtette, Románia mezőgazdasági potenciálja nagy, több mint nyolcvanmillió személy élelmét tudná biztosítani, s mégis a lakosság által fogyasztott élelmiszerek hetven százalékát importáljuk. Băsescu szerint sokkal kisebb lett volna a gazdasági válság hatása az országban, ha például az öntözőrendszerek nagy területeken működnek, ha bátorították volna a beruházásokat a mezőgazdaságban, és ha az élelmiszeripar értékesíteni tudta volna a mezőgazdasági terményeket. „Hosszú távú stratégiára van szükségünk a mezőgazdasági potenciál értékesítése érdekében. Az Arad megyei példa jó, azt bizonyítja, hogy a kis gazdaságok hatékonyakká tudnak válni, ha szövetkeznek. Példaként szolgálhat a dombvidék számára is" — fejtette ki az államfő, aki szerint a jövő évi állami költségvetés összeállításakor nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdaságra. Traian Băsescu több gyümölcsöskertet látogatott meg, a termékkiállításon pedig az egyik kiállító „éhség elleni teával" kínálta. Băsescu válasza: a tea jobban fogott volna 1989 előtt.
Vállalják a felelősséget
Călin Popescu Tăriceanu volt kormányfő felkérte a kormányt, ne ragaszkodjék a populista és hazug állásponthoz, hogy ,,nehéz örökséget vett át", és vállalja a felelősséget a gazdasági katasztrófáért. Szerinte 2005—2008-ban annyival nőttek az állami alkalmazottakkal járó költségek, amennyivel azt a gazdasági fejlődés engedte. „A liberális kormányzás végén Románia az első helyen állt Európában a gazdasági növekedés szempontjából, most pedig az utolsó helyen áll" — szögezte le Tăriceanu. Hozzátette: „A Băsescu—Boc-kormánynak csupán nyolc hónap alatt sikerült a nyolcszázalékos gazdasági növekedést nyolcszázalékos csökkenéssé változtatnia." Tăriceanu szerint a liberális kormány egyetlen lejt sem szórt el az Országos Fejlesztési Alapból, a pénz megvan, de a kormány nem tudja használni. „Aggodalommal állapítom meg, hogy a jelenlegi kormány nyolc hónap alatt egyetlen hatékony válság elleni intézkedést sem hozott, sőt, több mint százezer céget csődbe taszított, megfojtotta a magánkezdeményezést, és utcára juttatott több százezer embert. Ezúton is felkérem a D-LP—SZDP-kormányt, hogy számoljon be a lakosságnak a gazdaság valós helyzetéről, és legalább a tizenkettedik órában hagyjon fel az arculatépítő játékkal" — szögezi le Tăriceanu.
