A derék svédek munkához is láttak. A modern öttusa — mert volt öttusa az ókori olimpiai játékok idején is — első szabályainak kidolgozásához „segítségül hívták" a hírvivő harcos legendáját: a futár kötelessége teljesítése közben elveszti lovát, kardjával leszúrja az ellenséget, pisztolylövésekkel fedezi további útját, nem ismer természetes akadályt, átússza a folyót, és ismeretlen terepen futva eljuttatja rendeltetési helyére a parancsot, hogy csapata győzelmét biztosítsa. Ebből könnyű kihámozni az öttusa öt sportját: a lovaglást, vívást, céllövést, úszást és terepfutást.

A sportág nemzetközi szövetsége viszont csak az 1948-as második londoni olimpia kapcsán alakult meg, és mindjárt a következő évben világbajnokságot rendezett. Hol? Az öttusa szülőhazájában, Svédországban, azaz Stockholmban.Természetesen, svéd győzelemmel kezdődött a világbajnoki sorozat is, Tage Bjurefelt lett az első világbajnok, csapatban pedig Svédország. Aztán a svéd Lars Hall következett kétszer egymás után, sorozatát pedig a magyar Benedek Gábor szakította meg... Az első igazán nagy sorozatot az orosz Igor Novikov vitte véghez négy egyéni győzelmével, hogy aztán jöjjön minden idők legnagyobb öttusázója, Balczó András öt világbajnoki győzelmével. Ha figyelembe vesszük a csapatgyőzelmeit is, így fest egyedülálló mérlege: tíz arany-, hét ezüst- és két bronzérem.

Azóta a nők is versenyre keltek, első nagy óriásuk a lengyel Dorota Idzi, aztán a dán Eva Fjellerup következik.

Augusztus 13—19. között London látja vendégül az idei világbajnokság résztvevőit. Az esélyeket latolgatva teljesen nyílt küzdelem elé nézünk mind a férfiak, mind a nők viadalán — egyéni, csapat és váltó —, hiszen magasan kiemelkedő egyéniségek nincsenek. Arra a három aranyéremre erősen „sok az eszkimó”, és valamennyi éreméhes. A végső győzelem kivívásában a pillanatnyi forma dönt. (-ros)