Minden, eddig érvényesnek tűnő szabály felborult, nincs kereslet a lakásokra, alig akadnak érdeklődők — értékeli az ingatlanpiaci mozgást Már István, az M Wohn ingatlanközvetítő vezetője. Tapasztalata szerint újabban csak az 200—250 000 lejes, határas vagy annál nagyobb telekkel rendelkező családi házak iránt érdeklődnek. Az új lakóparkokban található házakat sem lehet eladni, pedig jelentősen csökkentek az árak: ha tavaly 400 000 lejt kértek egy ötáras telekkel rendelkező családi házra, ma már 200—250 000 lejért is lehet vásárolni, csak pénz legyen. A tömbházlakásokat főként Szemerján keresik, a piac azonban stagnál, a pénz nem forog, hitelhez jutni nagyon nehéz. Igaz, a felelőtlen felértékelések is okolhatóak a jelenlegi helyzetért, tavaly például még közel 200 000 lejt kértek egy Nicolae Iorga utcai kétszobás lakásért, ma már 120 000 lejért sem lehet eladni. Az Első otthon kormányprogramnak Sepsiszentgyörgyön még nincs érzékelhető hatása, az főként a bukaresti új tömbházak esetében működőképes — vélekedik.

Átlagosan mintegy 30—40 000 lejjel zuhantak az árak, garzont 65 000 lejtől kezdődően, kétszobás lakást 100 000 lejtől lehet kapni, háromszobást 140—160 000-ért is nehéz eladni. Talán éppen az eladás visszaesése miatt nőtt meg a kiadó lakások száma, ami az albérlőknek lehet kedvező, hiszen további csökkenésre lehet számítani. Aki nem tudja eladni a lakást, megpróbálja kiadni — magyarázza Már István. Körülményektől, övezettől függően garzont 320—400 lejért lehet bérelni, kétszobás lakást pedig már 480—600 lejtől.

Érdeklődők még akadnak, ám a piac nagyon visszaesett — vélekedett Szakács Blanka, a Weltmob Kft. vezetője. Szerinte a gazdasági válság miatt sokan visszariadnak a lakásvásárlástól, munkahelyeiket féltik az ügyfelek, ezért nem mernek hosszú lefutású, 25—30 éves bankhitelt felvenni, pedig az árak visszaestek, ha tavaly egy Ág utcai kétszobás lakásért még a 150 000 lejt is elkérték, ma már 110 000 lejért lehet azt megvenni.

Nem csak a válságban, sokkal inkább az irreális árakban látja az ingatlanpiac visszaesésének okát Bodor Károly, a Karomax ingatlanügynökség vezetője. Szerinte még most, a jelentős zuhanások után is túlságosan magasak az árak, ezért stagnál a piac. Az eladók ragaszkodnak a magas árhoz, a vevőknek pedig nincs annyi pénzük — vélekedik. Szerinte nem lehet mindent a válságra fogni, hiszen Háromszék eddig sem állt túl jól, a legrégebbi lakópark alig két és fél évvel korábban épült. Mire azonban valamelyest beindult volna a piac, következett a visszaesés. Ráadásul a nagyvárosoktól eltérően Szentgyörgyön — talán a székely konokság miatt — még ragaszkodnak a magas árakhoz, az eladók igényei nem közelítenek a vevők lehetőségeihez, ezért inkább nem adják el a lakásokat. Korábban kiröhögtek volna, ha Brassóban 140 000 lejért akartam volna lakást venni, ma már jó kétszobást is adnak azért a pénzért — magyarázza. Szerinte az eladók megpróbálnak minél magasabb árat kérni, ám beérik kevesebbel is, csak tudják eladni. Ezért az újságokban meghirdetett lakásárak továbbra sem reálisak, előreláthatólag tehát további árcsökkenésre lehet számítani. Vannak esetek, hogy 100 000 lejt is elkérnek egy újnegyedi kétszobás lakásért, végül azonban 85 000-ért is odaadják. A Csíki negyedben például tavaly 75—80 000 lejt is elkértek egy kétszobás lakásért, ma már 65 000-ért lehet megvásárolni. A Szemerja negyedben a Hófehérke Óvoda környékén 80—90 000 lejért lehet kétszobás lakáshoz jutni, egy hasonló, Jövő utcai ingatlanért azonban már elkérik a százezer lejt is. A garzonok ára is visszaesett: tavaly még 82 000 lejt kértek egy 1918. December 1. útiért, ma már ugyanaz 65 000-be kerül. A reális árszint azonban még ennél is alacsonyabb, Bodor Károly szerint egy Szemerja negyedi kétszobás lakás valós ára 60—65 000 lej, ezért is véli úgy, további árcsökkenésre lehet számítani. Egyelőre azonban úgy tűnik, az eladók nem akarják elfogadni, hogy az ingatlanpiac lelassult — véli Bodor, akinek azonban meggyőződése, hogy korrekt, hozzáértő munkával meg lehet maradni a piacon. Az adásvételhez hasonló a kiadó lakások helyzete: kereslet van az albérletre, ám itt is nagy a különbség a bérlő lehetőségei és a tulajdonos igényei között. Egy kétszobás lakásért például a tulajdonos 750—800 lejt kér, a bérlő azonban 480—500 lej körüli árat szeretne.

Az Első otthon program hatása egyelőre csak annyi, hogy többen érdeklődnek, megnézik a lakást, majd elmennek a bankba — vissza azonban nem jönnek. Nem véletlenül: ugyan melyik háromszéki fiatal tud 2000 lejes nettó fizetést felmutatni?