A német gazdaság a tavalyi első negyedév óta először növekedett negyedévről negyedévre, négy negyedéven át tartó recessziót törve meg. A legnagyobb uniós gazdaság növekedése 0,3 százalékos volt az előző negyedhez képest, noha az elemzők folytatódó, 0,3 százalékos zsugorodást vártak. A német gazdaság teljesítménye a második negyedévben 5,9 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakában mérttől.

A francia, nagyságra második euróövezeti gazdaság szintén 0,3 százalékkal nőtt a második negyedben az első negyedhez képest, és ezzel ugyancsak kijutott a recesszióból. Éves szinten Franciaországban 2,6 százalék volt a visszaesés, kisebb az első negyedévi 3,4 százalékos mínusznál.

A második negyedben 8,8 százalékkal csökkent a román GDP az egy évvel korábbihoz képest, a szlovák gazdaság ezzel egy időben 5,3 százalékkal zsugorodott. A bukaresti adat további visszaesést jelent az előző negyedévhez képest, míg a pozsonyi statisztikák már 0,3 százalékos bővülésről adnak számot.

Többé-kevésbé megfelelt a várakozásoknak a második negyedévi magyarországi bruttó hazai termék (GDP) 7,6 százalékos éves és 2,1 százalékos negyedévi visszaesése.

Szakértők szerint a magyar gazdaság a harmadik negyedévben már a kilábalás útjára áll, és az optimistább forgatókönyvek alapján már 2010 második felében növekedhet a GDP. Az elemzők véleménye ugyanakkor abban megegyezett, hogy a lakosság a gazdasági fellendülést majd csak jóval később érzi meg, mint ahogyan a GDP elkezd növekedni.

Az Európai Központi Bank a biztató jelek ellenére is csak lassú kilábalást valószínűsít az euróövezet számára, de a konjunktúra a második fél évben is gyenge marad. A szervezet először a jövő évben számít fellendülésre a stabilizációs szakaszt követően.

Az általános gazdasági hangulatot javította csütörtökön az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed — magyar idő szerint szerdán este közzétett — gazdasági fellendülésre utaló közleménye is. A Fed a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, s rámutatott, hogy a normalizálódás jelei észlelhetőek az amerikai gazdaságban, illetve javulnak a pénzügyi szektor működési feltételei is.

A Fed jelentése egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a nemzetközi befektetői hangulatra, a tőzsdei indexek emelkedését és a kockázatvállalási hajlandóság fokozódását váltva ki. Mindez árfolyamjavító hatást gyakorolt a feltörekvő piaci devizákra és a forintra is.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 448,68 pontos, 2,48 százalékos emelkedéssel, 18.520,52 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 46,2 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest. A MOL árfolyama 2,21 százalékkal 13 900 forintra erősödött, az OTP-részvények ára 3,40 százalékkal 4860 forintra nőtt.

A bizakodó befektetői hangulatnak köszönhetően a térségbeli devizákkal együtt erősödött a forint: az eurót délután fél ötkor 269,89 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben, szemben a szerda délutáni 271,78 forinttal. A dollárt 188,76 forinton, a svájci frankot pedig 176,27 forinton jegyezték csütörtökön délután.