A képzéseken túl azonban az alapítvány számos dolgot felvállalt az idők során, többek között a helybeli közösségi élet szervezésébe is bekapcsolódott, legújabban egy helytörténeti kiállítás megszervezésének ötlete is felmerült. Pályá­zatokban, tervekben sincs hiány az alapítványnál, ha némelyik nem is zajlik zökkenőmentesen.

A LAM betűszó a Landwirtschaft — Agricultură — Mezőgazdaság egyazon jelentésű szavak összevonásából alakult ki, magyarázván is egyúttal az alapítvány célját-értelmét. Háromszéken a gazdaképzés intézményes újraindításának gondolata még 1990-ben felvetődött, a svájci HEKS — a Protestáns Egyházak Segélyszervezete — képviselőinek látogatásakor. Helyi szakemberekkel — s itt mindenekelőtt Kató Béla illyefalvi tiszteletes nevét kell megemlíteni — tárgyalva megállapították, a kialakuló új birtokviszonyok olyan kihívás elé állítják a gazdaembereket, amelyet szakmai tudás nélkül sem rövid, sem hosszú távon nem tudnak megoldani — szükségszerűvé vált tehát a gazdaképzés beindítása — eleveníti fel a kezdeteket Klárik Attila, az alapítvány jelenlegi vezetője. Az intézményes háttér megteremtéséig a HEKS vállalta fel a háromszéki gazdák elméleti és gyakorlati képzését Svájcban, az alapítvány 1992-es megalakulása után az elméleti képzést itthon, a gyakorlatit Svájcban bonyolították le.

A LAM Alapítvány megalakulása megteremti aztán azokat az intézményes feltételeket, amelyek lehetőséget nyújtanak egy hosszú távú felnőttképzési program kidolgozásához és beindításához. A program természetesen az évek során jó néhány fejlődési szakaszon esett át, miként az alapítvány gyarapodása is újabb lehetőségeket teremt: 1995-ben felépül a tangazdaság, a gyakorlati képzés egy részét már helyben tudják megszervezni, 1997-ben beindul a gazdaasszonyképzés, 2000-ben a farmon a tanműhelyt is elindítják, ekkortól a hallgatók gépészeti képzését is meg tudják helyben oldani.

A 2004-es esztendő számít újabb mérföldkőnek az alapítvány képzési programjai fejlődésében, az országban elsőként akkreditáltatnak három felnőttképzési programot (szakképzett növénytermesztő, szakképzett agroturisztikai dolgozó, szakképzett állattenyésztő), ezek mellé hamarosan felveszik az idegenvezetői és borpincéri szakokat is. Alapítása óta a LAM több mint ötezer gazdának és gazdaasszonynak nyújtott szakmai továbbképzési lehetőséget, számtalan új munkahelyet teremtve. A képzések sikerének titka — azon túl, hogy a gazdaemberek megértették, nem elég az örökölt nadrágszíjparcella s a régi mezőgazdasági szerszámok, a mai körülmények között a szakmai továbbfejlődés létszükséglet — az is, hogy az alapítvány egy rendkívül ügyes pénzügyi felépítésnek köszönhetően önellátó, saját tőkéjéből kedvezményezett oktatást tud finanszírozni — így is szolgálva a közösséget.

Meg a közösségi életben való szerepvállalással is. Az alapítvány immár jóval több, mint egy irodaépület és egy farm Illyefalván: a tavalyi faluünnepen ők szervezték meg a hatalmas sikerű kézi aratóversenyt, idén a búza kései érése miatt helyette a népi hagyományok napját tartották meg a tangazdaság szépen felújított udvarán: felhívásukra néhányan válaszoltak a faluból, s bevitték régi konyhai, háztartási, gazdasági tárgyaikat egy alkalmi kiállítás erejéig, ez adta az ötletét egy állandó tárlat létesítésének. De volt hagyományos kenyérsütés, a helybeli asszonyok nem is számítottak akkora keresletre a ropogós, langyos házikenyérből — miként annyi kürtőskalácsot sem tudtak volna sütni, hogy mind gazdára ne leljen. S a kézműves-foglalkozások gyerekeknek, felnőtteknek sikeresen egészítették ki a nap kínálatát, olyannyira, hogy bár éppenséggel nagyobb népszerűségnek nem örvendett a farm a focipálya melletti sörsátras árnyas helynél, de akik a faluból s a faluban megfordultak az Illés Napokon, mindannyian betértek a népi hagyományokat megelevenítő tangazdasághoz.

Pályázatok dolgában sem áll rosszul az alapítvány. Tavaly a Szülőföld Alap Iroda 700 000 forinttal támogatta oktatási tevékenységüket, idén ugyancsak a Szülőföld Alap támogatásával, jó néhány partnerrel közösen egy 22 millió forintos felnőttképzési programot bonyolítottak le, s elkezdődött egy kétéves projektjük is a felnőttképzés területén, a magyarországi és szlovákiai partnerintézményekkel együtt a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél sikeresen megpályázott Egy életen és két határon át nevű, kétéves kifutású, közel ötvenmillió forint értékű program, illetve a megyei tanfelügyelőséggel közösen, szintén külföldi partnerekkel együtt nyertek egy uniós pályázatot, mely szeptemberben kezdődik. Előkészület alatt is áll néhány pályázatuk, a Leonardo da Vinci-programnál Nyitott képzési lehetőségek a falusi turizmus terén című, a hazai Regionális Operatív Programnál szintén képzési program, s szándékoznak belevágni egy integrált roma felzárkóztatási projektbe is, valamint az illyefalvi önkormányzattal társulva, egy délutáni iskola megvalósításában nyújtanának segítséget. Talán kudarcnak értékelhető — legalábbis pillanatnyilag — a már tavaly a megyei tanfelügyelőséggel közösen elindított nagyszabású tervük, a Gámán János Szakközépiskola kiköltöztetése Illyefalvára: a tervek az új épületekkel, bentlakásokkal, minden szükségessel elkészültek, valamennyi — a helybeli iskola mögött egy régebbi épület felújítása — meg is valósult már belőle, de a jelenlegi kormánynak nem prioritása a mezőgazdasági profilú iskola elköltöztetése.