A hét eleji hírek alapján úgy tűnik, a gazdasági válság ellenére erősödhet az optimizmus az eurózónában, azonban egyes fejlődő európai gazdaságoknak még komoly problémákkal kell szembenézniük az elkövetkező évben. A harminc, iparilag legfejlettebb országban viszont stabilizálódik a gazdaság.
Már a válság enyhülését jelzi, hogy az eurózónában a vártnál jobban nőttek az ipari megrendelések júniusban: májushoz képest 3,1 százalékkal, ami 1,6 százalékponttal magasabb az elemzői várakozásoknál, habár ez az érték a tavalyi hatodik hónaphoz képest még mindig 25,1 százalékkal alacsonyabb. Romániában azonban csak most csapódhat le igazán a gazdasági válság következménye, a munkanélküliség: a Román Kereskedelmi Bank elemzése szerint összesen 150 000 munkavállalót küldhetnek el állásából a közszférában. Szerbiában sem jobb egyelőre a helyzet, mivel hétfőn az ország számára elkülönített hárommilliárd eurós készenléti hitel újabb részletének folyósításáról kezdett megbeszélést Belgrádban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége. A tárgyalásokra azért van szükség, hogy az IMF engedélyezze a GDP-arányos államháztartási hiány emelését 3,0 százalékról 4,5 százalékra, tekintettel az idei, hatszázalékosra várt gazdasági visszaesésre. A bolgár kormány sem számít sok jóra rövid távon, mivel az idei 6,3 százalékos esés után még jövőre is két százalékkal csökkenhet a bolgár GDP.
Az orosz kormány szerint növekedő pályára állt az orosz gazdaság, miután az ország hazai összterméke júliusban 0,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az elemzők azonban nem ennyire derűlátóak, és nem számítanak a GDP emelkedésére 2010 előtt. Szintén pesszimizmusra adhat okot, hogy Oroszország külkereskedelmi többlete 56 százalékkal csökkent az idei első hét hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Magyarországról csak pozitív hírek érkeztek: a Magyar Nemzeti Bank ötven bázisponttal nyolc százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a kedvező inflációs és GDP-kilátások miatt, erősödött a forint, valamint a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX is szárnyalt, miután 6,61 százalékos emelkedéssel 19 416,66 ponton zárt. A reálszféra még nem lélegezhet fel. Folytatódott az Opel és a General Motors vitája, mivel már a német autógyár szakszervezete is nyomást gyakorolt az amerikai vállalatra, hogy döntse el, kinek adja el az Opel AG-t. Az orosz Sberbank arról számolt be, hogy eredménye 90 százalékkal csökkent, az amerikai Procter & Gamble Co. háztartás-vegyipari vállalat pedig 3,1 milliárd dollár készpénzért eladja gyógyszerüzletágát az írországi Warner Chilcott Plc-nek.
Összességében stabilizálódott a gazdaság a harminc legfejlettebb ipari országot tömörítő OECD-ben a második negyedévben az előző három hónaphoz képest, miután Japánban, Franciaországban és Németországban már növekedés volt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közleménye szerint a tagországok együttes hazai összterméke (GDP) stagnált a második negyedévben, miután az előző három hónapban 2,1 százalékkal csökkent. A müncheni Ifo gazdaságkutató felmérése szerint a harmadik negyedben tovább javul a világgazdasági klíma, főként a hathavi várakozások tűnnek ígéretesnek. Az Ifo háromhavonta megjelenő világgazdasági hangulatmutatója másodszor javult 2007 ősz óta. Érdekes példa, hogy a német kormány ösztönözné az elektromos autók értékesítését. A program célja, hogy pozitív hatást gyakoroljon a befektetési döntésekre, biztosítékot nyújtson a gyártóknak, és támogassa az elektromos autók értékesítését.
(MTI—fer-)
