Százhetven évvel ezelőtt született Sepsikőröspatakon. A magyar erdőtörvény egyik jeles megalkotója volt, főerdőtanácsos, szakíró és országgyűlési képviselő, az MTA tagja (1880).
A szülőfalu iskolájából került a kolozsvári unitáriusok gimnáziumába, majd a selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója lett. Előbb munkatársa, majd szerkesztője volt az Erdészeti Lapoknak. Részt vett az 1879-es magyar erdőtörvény kidolgozásában. Magyarország erdőségei című munkája 1882-ben jelent meg. 1918. október 20-án hunyt el. Hamvait — kívánsága szerint — édesapja mellé, a kálnoki unitárius temetőbe helyezték el. Síremléke ma is áll. Mint unitárius jótevőt a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. 1957-ben Bedő Albert-emlékérmet készítettek, s azóta is azzal tüntetik ki a tudományos munkában sikereket elérő magyar erdészeti dolgozókat. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem előcsarnokában áll Bedő mellszobra, udvarán emlékkopja és három Bedő-emléktölgy látható. Kálnokon utcanév őrzi emlékét, nevét felvette a falu I—IV. osztályos iskolája, melynek falán portré-domborműve is látható (E. Lakatos Aranka alkotása, 2006). A kis intézmény udvarán Bedő Albert-emléktölgyet ápolnak a gyerekek. Mellszobrát — Stróbl Alajos eredeti szobrának másolatát — a falu főterén helyezték el. Állíttatta az ásotthalmi középiskola és az ottani Bedő-alapítvány 2007-ben. Sepsikőröspatak önkormányzata és a kálnoki történelmi egyházak Bedő-emlékszoba létesítését is tervezik.
