A költségvetés szombaton sorra kerülő módosítása nem sok jót ígér, a tárcák zömétől megvonnak. Pénzt csak az igazságügyi, belügyi és tanügyminisztériumnak, valamint a munkaügyi tárcának adnak valamennyit.
Az igazságüggyel, miután a pénzügyminisztérium sorozatban vesztette el a pereket, kénytelen nagyvonalúnak mutatkozni, de a rendszert magát — a jogállam alappillérét — sem hanyagolhatja tovább. Az meg köztudott, hogy a rendszer a fizetéseken túl is súlyos pénzhiánnyal küzd. A munkaügynek is muszáj adni, hisz a szociális segélyek, nyugdíjak folyósításában sem lehet fennakadás. Ráadásul azt már mindenki látja, az idei ötszázalékos nyugdíjemelés — az októberi két százalék még hátravan — holt lovon patkó, az átlagnyugdíjasoknak 11—15 lejt jelent, s ha az évi 5,5 százalékos inflációs rátát is figyelembe vesszük, még arra sem elég, hogy a nyugdíjak megőrizzék tavalyi vásárlóerejüket. Ráadásul már jó előre mondják, hogy béremelésre már idén 4,5 milliárd lejjel kevesebbet szánnak, s jövőben befagyasztják a fizetéseket. Megeshet, hogy a nyugdíjakat is. Hogy a tanügyminisztériumnak mennyivel adnak több pénzt, még nem tudni, de az már kiderült, vannak iskolák, ahol októbertől nincs pénz béralapra, hogy a reform költségeiről, amiről mostanában oly sok szó esik, ne is beszéljünk.
Tehát a második költségvetés-kiigazítás is negatív lesz, mert az állam nem tudja az adókat, járulékokat behajtani. Hogy ilyen körülmények között valósan mennyi jut az úgynevezett gazdaságélénkítő állami beruházásokra, s magához tér-e valamelyest az ország, csak találgatjuk.
