Az esetet azóta sem hozták nyilvánosságra! A részvénytársaság vezetőtanácsának elnökét, Mihail Costeát kerestük meg ezúttal. És Kovászna expolgármesterét is, kit júniusban idézett be az ügyészség. Costea rendelkezésünkre bocsátotta annak az átiratnak a szövegét, melyet ama végzetes összejövetel előtt küldtek a kovásznai közigazgatásnak. Amint az a közgyűlésen is kiderült: mindhiába! A polgármester — tartózkodó szavazatával — csökönyösen ,,beakasztott", majd a neki feltett kérdés elől menekülve azt mondta: írásban fog válaszolni. A mai napig nem váltotta be ígéretét! A két fő részvényes (Lustic Invest Rt. és Kovászna) közti kommunikációnak ezzel befellegzett. Megbukott a szállodaépítés további lehetősége. Ez a részvénytársaság széthullását is jelenti.

Nekrológ helyett

A kálvária kb. tíz éve kezdődött, amikor a megyei tanács, az általa kezdeményezett munkálatot nem bírván folytatni, átadta azt ,,ajándékba" Kovászna népének. Kultúrház helyett tehát egy KULTÚRVÁZAT kapott a város. Anno 1999 májusában a városi tanács 500 millió lejt szavazott meg az épület harmadának befedésére. Kb. 4,5 milliárd lejre lett volna szükség, hogy az építmény állaga megmentődjék. Aznap az euró 16 044 lejbe került. Ez volt az első és utolsó áldozathozatal a város részéről. Napnál világosabbá vált, hogy akkora épületet Kovászna önerőből nem fejezhet be. Ettől datálható az ötlet: túl kellene adni rajta. És megkésve bár, de megjelent a Romar Medical munka-egészségügyi magánrendelő- és klinikahálózat. Bejelentkezésekor a szakértők már latolgatták, hogy vissza kellene bontani a kultúrház tetőzetét a cserép és a faanyag kimentése végett. Ezután pedig — úgy vélték — hozzá lehet kezdeni a vasbeton váz eltávolításához. A Romar ,,regátias" megértéssel viszonyult mindehhez. Elfogadta a város által megrendelt helyzetfelmérést is, amely — köztünk legyen mondva — 750 000 dollárban alaposan túlbecsülte (a város javára!) az ingatlanok értékét. A kalkulusból ugyanis kimaradt, hogy a telek alig száz méterre fekszik a Pokolsártól.

Azon a tanácsülésen, melyen a Romarral megköttetett az alapvető alku, még működött a helyi tévé. A város szemtanúja lehetett, amint az RMDSZ-frakció pozitívan viszonyult a partnerhez. A főtéri szállodakomplexum korabeli menedzsere azonban tanácstagként teljes mellszélességgel nekiment a Romar képviseletének. A szállodaigazgatók ugyanis már akkortájt is harcban álltak annak a szociális támogatást élvező tömegnek a megnyeréséért, mely a kovásznai ún. ,,turizmus" tömegbázisát jelenti. A Romarnak szerződése volt az egészségbiztosítóval. A szépreményű új szálloda emiatt már ,,ab initio" nem kívánt magzattá vált. A korabeli tanács elvi beleegyezését adta a részvénytársaság létrehozásához, melyben Kovászna (épület és terület kezdeti, százszázalékos tulajdonosa) már mindössze csak kb. 15 százalékban lehetett részvényes. A végső cél (négycsillagos szálloda) megvalósítását ugyanis a Romar vállalta magára, az áttervezést pedig egy műépítész-professzor a bukaresti egyetemről. Ő részvényeket kért a munkálatért. Megállapodás rögzítette, hogy az építmény belsejében megmarad a ,,kultúrházterem", méreteiben lecsökkentve, a városnak ingyenes használati joga lesz hozzá. Tehát a kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt! Ez 2004. április 20-án történt. A második Zsuffa-mandátum kezdetén folytatódtak a tárgyalások. A 2005. februári gyűlésen a tanács felhatalmazta a polgármestert az alapszabályzat aláírására, a részvénytársaság vezetőtanácsába pedig beküldte ifj. Kálcza Jenőt és Sever Oprişant. Mindkettő mérnökember, ők nem voltak várositanács-tagok. Rövidesen be is jegyezték az International Spa Hotel Rt.-t. Ezután fél éven át semmi sem mozdult. A Romar idejekorán kikopott a vállalkozásból...

A Lustic Invest Rt. 2005 őszén jelezte, hogy beszáll a szállodaépítésbe. A brassói képviselettel a bukaresti professzor is kijött Kovásznára, ahol a polgármester és a két vezetőtanácstag (Kálcza, Oprişan) várta őket. Zsuffa várositanács-tagokat is meghívott erre az alkalomra, de kevesen jelentek meg. (Az ilyenszerű összejövetelekért nem jár fizetség!) A beszélgetés a Lustic bemutatkozásával kezdődött: a cég kőolajtermékek mellett már épületüveget is gyárt, 500 000 euró készpénzzel szándékozott belépni a kovásznai építkezésbe. Jelezte, hogy a tőkeinfúzió által ő szeretne a többségi részvényes lenni, és felhívta a figyelmet arra, hogy a manőver Kovászna részvényesi státusát az addigi 15 százalékról 35,7-re javítja. A Lustic minél hamarabb munkához akart látni, a félmillió euró elfogytakor bankkölcsönhöz szándékozott folyamodni. A professzor tervezőként arról beszélt, hogy a Pokolsár szomszédságában a vasbeton oszlopok fokozott megerősítésre szorulnak, mert magasabb lesz az épület, tetején fürdőmedencével stb. Emiatt már az alapzatnál gondot okoz, hogy eredetileg ún. kuzinetekre, és nem vasbeton platformra építkeztek. A ,,kultúrháztermet" is megemlítette. A Lusticnak sem volt ellene kifogása. A jelenlévők többsége (Kálczát és Oprişant is beleértve) pozitívan viszonyult az új partnerhez. Meglepetésként ezúttal az RMDSZ frakcióvezére rontott neki a vendégeknek. A legújabb tervrajz elkészültével, 2006 őszén újra beindult az építkezés. A rendkívüli tél miatt leálltak ugyan, de 2007 tavaszától folytatták a munkát őszig, amikor elfogyott a pénz. Következett a bankhitel mozzanata.

Bukfenc a küszöbön

Épp a 2008-as választások küszöbén sorsdöntő fordulat állt be. Két éven át a tanács soha sem botlott meg a kultúrházügy állítólagos ,,szabálytalanságában"! A jegyző sem! Nos, 2008 elején a tanácsülésen megpendült az első agresszív vád, miszerint Zsuffa törvénytelenséget követett el azzal, hogy a tőkenövelés mozzanatában nem kérte a tanács beleegyezését. Erre a polgármester meghívta az építkezés ügyvezető elnökét. Az keményen helytállt a majdnem kivétel nélkül gyanakvó (és többségében dilettáns) kérdések egyórás özönének. Ezután lecsendesedtek a kedélyek. Olyannyira, hogy ezt a vádat a kampányban Zsuffa ellenfelei elfelejtették felhasználni. És megtörtént a polgármesterváltás Kovásznán. Rövidesen a Lustic jelentkezett, hogy a Román Fejlesztési Banknál sikerült 4,5 millió euró hitelt szereznie további építkezésre, adósságainak rendezésére. A bank alapszabályzata értelmében ehhez szüksége volt a részvényesek beleegyezésére is. Nos, ekkor Lőrincz összehívta a frissen alakult tanácsot, mely (a polgármester sugallatára?) mindenféle gyanú ürügyén ,,bemerevített" a Lusticnak. Ennek megindoklását a Háromszékben olvashattuk. Eszerint az új polgármester többek közt azt sem érti, miként lett a város 99,8 százalékos tulajdonosból csupán 35,7 százalékos részvényessé a közös vállalkozásban.

Ez a sajtónyilatkozat döbbenetes! Lőrincz ugyanis a kezdetektől jelen volt az ügyek alakulásában, Zsuffa ügyintézői felhatalmazásakor igennel szavazott. A Lustic belépésekor ő is meghívót kapott a találkára, de... hiányzott. Mindennél komikusabb, hogy a Kálcza—Oprişan párosra tett javaslat is épp Lőrincztől származott 2005-ben. Megfeledkezett róla? Ez még hagyján! Azt figyeljük meg, miként nyilatkozott a legszakértőbbnek nevezhető tanácstag az ügyről. A Háromszék 2008. december 9-i számából idézem: ,,(...) a legsürgetőbb lépés megakadályozni a részvénytársaság elleni csődeljárás beindítását, utána pedig meg lehet támadni a részvénytársaság közgyűlésének határozatait is, mivel ezeket Zsuffa Levente volt polgármester a helyi tanács felhatalmazása nélkül szavazta meg. Ha sikerül a törvénytelenül hozott határozatokat érvényteleníteni, akkor visszaáll az a helyzet, amely lehetőséget ad a helyi tanácsnak, hogy többségi tulajdonosként érdemben is beleszólhasson a részvénytársaság ügyeibe." Nos, a csődeljárás megakadályozásának szükségessége helytálló. De amit utána mondott a tanácstag, már nem lehet megéljenezni. Bizonyítja, hogy négy év alatt sohasem olvasta végig figyelmesen az rt. statútumát. És azt nyilatkozni, hogy a város valaha is többségi tulajdonos lehet egy működőképes (!) szállodaépítkezésben, enyhén szólva lázálom. Nos, ilyen városatyai ,,bölcsességgel" támadta meg a bíróságon Kovászna polgármestere/tanácsa a szépreményű ,,magzat" sorsát.

A ,,partnerség"...

A napokban, internetes keresgélés közben, a Mureş Info tavalyi augusztus 6-i számában mellbevágó hírre bukkantunk. ,,Kovászna új polgármestere, Lőrincz Zsigmond be akarja vonni a SIF Transilvaniát a helység kultúrházának egy kezelési-rehabilitációs centrummá való átalakítási projektjébe. (…) Lőrincz e célból felkereste a SIF Transilvaniát, hogy partnerséget ajánljon fel neki. A felek aug. 26-án fognak először találkozni." (fordítás: Gy. S.)

Első kérdések! A kisebbségi részvényes (Kovászna) részéről ki/mikor hatalmazta fel a vadonatúj polgármestert erre a ,,nagyhatalmi" diplomáciára? A még ,,gólyabálos" hangulatú tanácsnak, de főképp a többi részvényesnek volt-e tudomása arról, hogy Lőrincz lepaktált a SIF-fel? Továbbá hová tűnt a Kálcza—Oprişan páros? De ennél is nagyobb meglepetésére szolgált e sorok írójának, hogy valamiféle ,,konspirációról" már hallott! Mégpedig épp tavaly júliusban a România Actualităţi rádió egyik munkatársától. A vérbeli újságírónak tudomása volt arról, hogy kikezdték a Clermont Szállót (!), mert állítólag erdészeti területre építkezett. Arról is, hogy a kultúrház-szállót (figyelem!) ki akarják szorítani a versenyből, már vasbeton váz állapotában! Tudta, hogy a szállodák a szívkórházban látják a legkényelmetlenebb versenytársat. Lőrincz partnerkereső szándékát akkor még nem tudhatta az újságíró, de azt annál inkább, hogy a SIF Transilvania még 2008 elején meghívta Zsuffa Leventét a főtéri szállodakomplexum igazgatói székébe bruttó 150 millióért havonta, és ő ezt (nyugdíjba vonulása előtt!) visszautasította. (A szenzáció a Rompresnél siker-klikkszámot aratott!) Egy év távlatából tanulságos utánakérdeznünk a történteknek. Zsuffa megerősítette, hogy valóban így történt. El is fogadta a meghívást! De rövidesen átlátta, hogy mandátumának utolsó hónapjaiban mindenféle ,,polgármesterkedést" várnak el tőle, és félreállt. Szerinte a SIF már régóta meg szerette volna kaparintani a kultúrházat, de nem volt pénze. Nem is lesz egyhamar.

A ,,tandíj"…

A történet végén megválaszolatlanul marad a kérdés: valóban Lőrincz Zsigmond kereste-e fel a SIF-fet, avagy a hegy jött Mohamedhez? Mint ahogyan Zsuffához is a hegy jött. Továbbá, ki sugallhatta Kovászna új polgármesterének, hogy kirakatperbe keverje a várost? A perirat logikája ingatag. Zsuffa ,,megveretése" által akarja a Lusticot félretenni és a kultúrházat visszaszerezni. Időközben bemosolygott a (bal)sors iróniája is. Júliusban a Lustic jelezte: kultúrházi részvényeit eladná Kovásznának. Csakhogy annak már álmában sincs pénze! Nem is lesz! Pedig itt lenne az alkalom a tanácstag által fennebb megálmodott többségi részvénycsomag becsületes megszerzésére. Most már megkérdezhetjük Lőrincz Zsigmondtól azt is, hogy ,,partnere", a SIF Transilvania mi okból nem rohan ezt az egész üzletet szőröstül-bőröstül megvenni?

Ideje összegeznünk a történteket, melyeknek fele sem tréfa. Minden jel arra mutat, hogy Lőrincz jégre vitte a várost/tanácsot, amikor lepaktált azzal a ,,partnerrel", mely Kovásznán száznégy alkalmazottját az utcára tette. Nos, ebből a kalandból költséges lesz kiszállni! Időközben ugyanis kétszer újraterveződött a ,,kultúrVáz" (több hónap intellektuális erőfeszítése), majd beöntöttek félmillió eurót érő vasat és betont az alapzatába, hogy kibírja a Pokolsár szomszédságát. A jóhiszemű részvényestársak csak arra nem számítottak, hogy Kovásznán nem a Pokolsár, hanem a frissen megválasztott helyi közigazgatás okozhatja a legpokolibb szerencsétlenséget. Az utolsó részvényesi közgyűlésen a Lőrincznek szegezett (máig megválaszolatlan) kérdés így hangzott: mivel magyarázható, hogy két éven át a tanács (és ebben a polgármester-lévendő) nem észlelt semmilyen törvénytelenséget? Costea utolsó átirata pedig körvonalazta annak következményeit, ha a kárvallottak kiszállnak a kalandból. Mindenki követelheti mindazt, ami belepusztult egy jóhiszemű vállalkozásba. Kérdés! Kb. 1,5 millió eurót a kovásznai polgármesterek és a tanácstagok ki tudnak-e fizetni? És ha farzsebből ezt összedobják, övék lesz a kultúrház? Dehogy! Ez a... „tandíj"! A kultúrVáz, pontosabban a HOTEL (ötcsillagos!) ABORTUS a városé marad. Hogy mihez kezd vele? Ki tudja? (Tanulj az esetből, székely! Városatya lehet belőled!)