A szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségeink melletti kiállás céljával megszervezett eseményen számos magyarországi és határon túli egyházi méltóság és közéleti személyiség is megjelent, többek között Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke, Tőkés László és Surján László EP-képviselő, Magyar Anna (Fidesz), a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A szentmisét követően ünnepi beszédek hangzottak el.

A mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek — jelentette ki Tőkés László. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson struccpolitikát, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt — mondta az EP-képviselő. Tőkés László hangsúlyozta, az unióban nem két ország belügyének, hanem egyetemes európai kérdésnek kell tekinteni a kisebbségek ügyét.

A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó végén zárónyilatkozatot fogadtak el — a szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépést, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségek melletti kiállást szorgalmazva.

A zárónyilatkozat szerint a Kárpát-medencei magyarság a szegedi dómban összegyűlt tagjai és képviselői megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében az egykori nacionálkommunista rezsimek szelleme kísért, és azok elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek. ,,Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, mely szerint sem a szlovák nyelvtörvény — sem Sólyom László magyar államelnök Szlovákiából való botrányos kiutasítása — nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, hanem a két uniós tagország belügyének számít" — olvasható a dokumentumban. Az állásfoglalás idézi Jerzy Buzek EP-elnököt, aki szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elvének is, s így már nem csupán szlovák—magyar ügy. A találkozó résztvevői ugyanebben az értelemben utalják az európai közösség elé a másik uniós tagország, Románia magyarságának emberi és kisebbségi jogi sérelmeit is, többek között a csángómagyarok erőltetett asszimilációjának és a készülő diszkriminatív tanügyi törvénynek a kérdését, továbbá a szerbiai magyarveréseknek, valamint az ukrajnai kisebbségi oktatás módszeres elsorvasztásának az ügyét is. * Huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség tiltakozik nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény, a szlovákiai kisebbségek anyanyelvhasználatának súlyos és értelmetlen korlátozása ellen. Felhívják a figyelmet arra, hogy ,,az ember veleszületett joga a vele azonos anyanyelvűekkel közös anyanyelvükön érintkezni. Ennek korlátozása és különösen büntetése a legsúlyosabb emberijog-tiprások közé tartozik, amely ellen, úgy véljük, minden szabadságszerető embernek tiltakoznia kell." Hangsúlyozták: az európai közvélemény felelőssége, hogy felemelje a szlovák törvény ellen a szavát, és az európai és észak-atlanti döntéshozók felelőssége, hogy ne várják meg, amíg ezek a feszültségek elterjednek és elmérgesednek, hanem időben tartóztassák fel az aggasztó folyamatot. Olyan törvényről van szó, amelynek értelmében az állampolgárok egy meghatározott köre számos helyzetben csak büntetés terhe mellett használhatja majd anyanyelvét, amikor azonos anyanyelvűekkel hivatalból érintkezik — áll a nyilatkozatban. * Az elfogadhatatlan és diszkriminatív szlovák nyelvtörvényre hívta fel az amerikai kormányzat vezető külpolitikai tisztviselőinek figyelmét Frank Koszorús, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) társelnöke Washingtonban. A magyar vezető azon a találkozón beszélt erről, amelyen a tizennyolc amerikai etnikai szervezetet képviselő Közép-Kelet-Európai Koalíció (CEEC) nevű csoport vezetői megbeszélést folytattak a múlt héten az Obama-kormány vezető külpolitikai tisztviselőivel.