A találkozó zárónyilatkozata szerint az összegyűltek megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében az egykori nacionálkommunista rezsimek szelleme kísért, és azok elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek.

A szegedi Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozó résztvevői, egyházi, polgári és politikai képviseletei a mintegy 600 000-es lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint tíz százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat, és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a 2009. szeptember 1-jével hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, ,,annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve a posztkommunista szlovák kormánytól" — áll a nyilatkozatban.

Tőkés László beszédében hangsúlyozta, a mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson struccpolitikát, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt — mondta az EP-képviselő.

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke értelmetlen, buta és káros jogszabálynak nevezte az államnyelvtörvényt. Az esetleges, vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák — jelentette ki a politikus.

Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán. ,,Be fogjuk bizonyítani, hogy a tizenötmillió magyar szereti nyelvét és komolyan veszi" — mondta.

Surján László néppárti EP-képviselő kifejtette: nem a szlovák nemzettel, hanem a posztkommunista hatalomgyakorlással és nacionalista politikával van bajunk. Semmi mást nem követelünk, mint a vonatkozó nemzetközi szerződések szellemének és betűjének betartását — fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Jerzy Buzek EP-alelnök szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elvének is, s így már nem csupán szlovák—magyar ügy.

A találkozón felszólaló hazai és határon túli egyházi méltóságok is szolidaritásukat fejezték ki a szlovákiai magyarsággal, s közülük többen is kitértek arra, hogy a hívőknek joguk van anyanyelvük használatához az egyházi szertartások során.

Az ember legalapvetőbb joga, hogy anyanyelvét használhassa — mondta Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Egyházmegye érseke.

Fazekas László, a Szlovákiai Református Egyház püspöke bejelentette, amikor felemelik szavukat, akkor azok ellen harcolnak, akik saját karrierjük érdekében mindent megtesznek, akiknek semmi sem drága, akik fájdalmat okoznak és nyugtalanságot, félelmet keltenek.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke arra kérte a hívőket, hogy mindaddig, amíg a törvényt vissza nem vonják, imádkozzanak felvidéki testvéreikért.

Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szerint a sokszínű, soknyelvű Kárpát-medencében természetesnek kellene lennie, hogy több nyelven, kinek-kinek az anyanyelvén folyjon a szertartás a templomokban.

Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke hangsúlyozta, nemzeti szolidaritásra, összefogásra van szükség minden magyarellenes megnyilvánulás ellen. Illő és fontos, hogy összefogjunk, és kifejezzük együttérzésünket felvidéki magyar testvéreinkkel — mondta.

Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke kifejtette: ma is érvényes az az isteni parancs, hogy mindenkinek anyanyelvén kell hallania Isten üzenetét. A szlovákiai államnyelvtörvény annak ellenére korlátozza a felvidéki magyarságot hitéleti tevékenységében, hogy az államhatalomnak a világon sehol sincs joga beleszólni az egyházak belső életébe.

A találkozó résztvevői az európai közösség elé utalják ugyanakkor a másik uniós tagország, Románia magyarságának emberi és kisebbségi jogi sérelmeit is, többek között a csángómagyarok erőltetett asszimilációja és a készülő diszkriminatív tanügyi törvény kérdését, továbbá a szerbiai magyarverések, valamint az ukrajnai kisebbségi oktatás módszeres elsorvasztásának ügyét is.

A rendezvény befejezéseként a résztvevők megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emléktábláját, valamint Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály szobrát a Dóm téri nemzeti panteonban.