Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit. Erről Jerzy Buzek, a képviselő-testület elnöke beszélt tegnap Brüsszelben Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott találkozóját követően.
Mint mondta, az unió elsősorban azt tudja vizsgálni, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az uniós képviselő-testület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Mindazonáltal azt is jelezte: az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzék az ilyen típusú problémák megoldásába. Külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát is.
Szili Katalin — akit útjára elkísért a négy országgyűlési frakció vezetője, illetve frakcióvezető-helyettese is — üdvözölte, hogy az EP-elnök közlése szerint az uniós parlament is vizsgálni fogja, milyen EU-keretszabályokba ütközik a törvény. Külön köszönetet mondott az EP nyitottságáért.
Az Országgyűlés elnökének kíséretében Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese tartózkodik Brüsszelben. Szili jelzésértékűnek nevezte, hogy ilyen magas szintű, a témában teljes parlamenti egyetértést is jelképező küldöttség ismertette a magyar álláspontot az EP elnökével.
A sajtótájékoztatón — szimbolikus jelentősége miatt is magyar nyelven beszélve — az Országgyűlés elnöke hangoztatta, hogy a kedden hatályba lépett államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti (említése szerint például a csatlakozáshoz szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket), márpedig ezzel árt az unió tekintélyének is.
Úgy vélte, az EP-elnökkel folytatott megbeszélés után olyan folyamat indulhat el, amely a kérdés megoldását segíti elő. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is — hangoztatta az Országgyűlés elnöke.
Szili Katalin magyarországi látogatásra hívta meg az EP elnökét, amelyet Jerzy Buzek nyomban el is fogadott. A lengyel politikus jelezte, hogy kész ellátogatni Szlovákiába is.
Buzek megismételte, hogy elnöksége alatt az EP kiemelt fontosságot tulajdonít a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek kötelességük jogi lépéseket tenni. Hozzátette, hogy egyelőre részletesebb véleményt nem tud mondani a témáról, meg kívánja várni az említett vizsgálódások eredményét.
A Jerzy Buzekkel folytatott megbeszélésen Szili Katalin beszámolt a 2011 első fél évében esedékes magyar soros EU-elnökség előkészületeiről is. Szót ejtettek emellett a nemzeti törvényhozások és az uniós parlament közti kapcsolatokról, kitérve arra is, hogyan tudnak ezek az intézmények hozzájárulni az uniós választásokon való részvétel növeléséhez.
A négypárti delegáció ma Hágába is ellátogat, ahol mások mellett Knut Vollebaekkel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosával folytat megbeszélést.
