Szeptember 9—13. között rendezi meg a Hungexpo Zrt. a Budapesti Vásárközpontban a 113. Budapesti Nemzetközi Vásárt.
Az első budapesti Országos Általános Kiállítást, amelynek fővédnöke Rudolf trónörökös volt, 1885-ben rendezték, a megnyitóbeszédet Jókai Mór mondta. Budapest volt az első európai főváros, amely árumintavásárnak adott otthont 1906. március 25—27. között Márciusi Vásár néven: a pesti Vigadóban akkor 225 négyzetméteren 88 kereskedő kínálta portékáját. Európában az idő tájt csupán a lipcsei és a párizsi vásár működött hasonló profillal. Az első világháború után a rendezvény a Budapesti Árumintavásár nevet vette fel.
A BNV elnevezés 1925-ben született, s ekkor már tizenhárom nyelven jelentek meg róla a plakátok, prospektusok, szórólapok. Ugyanebben az évben Magyarország alapító tagja volt a Vásárvárosok Nemzetközi Szövetségének. 1930-ban, amikor a seregszemle megalakulásának negyedszázados évfordulóját ünnepelte, kétszáz szakma 1400 kiállítója mutatkozott be 70 000 négyzetméteren. A BNV ekkor már igazi népünnepély volt, tíz nap alatt négyszázezren váltottak belépőjegyet. 1938-ban a Philips televíziója volt a slágercikk, a közönség ámulva figyelte a távolba látó készüléket.
A II. világháború után, 1946-ban az Ipar a mezőgazdaságért címet kapta az esemény, a helyszíne pedig a lakók nélküli állatkert volt. 1949-től a politika került előtérbe: egymást érték a Rákosi Mátyást és a tervgazdaságot dicsőítő jelentések, s fokozatosan elsorvadt a BNV nemzetközi jellege. Budapesti Helyi Ipari Vásárnak, majd Budapesti Ipari Vásárnak keresztelték át, s gazdasági jelentősége is nagymértékben visszaesett.
A rendezvény 1962-ben kapta vissza a BNV elnevezést, s ekkor kezdtek újraéledni a megszakadt nemzetközi kapcsolatok is. 1968-ban, a gazdasági reform évében alakult meg a Hungexpo, amely ettől kezdve a BNV gazdája lett. A hetvenes évek elején döntés született arról, hogy a Városliget a pihenőké, így 1974 óta a vásárokat Kőbányán rendezik.
1974-től 1993-ig tavasszal és ősszel is tartottak BNV-t a beruházási, illetve fogyasztási javak számára. Az 1990-es évek a magánszektor térnyerésének időszaka volt, s egyre inkább helyet kaptak a szakkiállítások. 1993-tól az őszi vásár vitte tovább a BNV nevet, a tavaszi ,,beruházási javak szakvásárából" Industria lett.
A mostani BNV-n tizennégy ország 470 kiállítója tekinthető meg több mint húszezer négyzetméteren. Az idei díszvendég Kína, több mint száz kínai cég mutatja be kínálatát.
A BNV-vel egy időben rendezik meg Térforma-Design címmel az otthonteremtés, a bútorok és lakberendezés világát bemutató kiállítást is. E mellé további kiállítási témák sorakoznak fel, mint a kert és hobbi, a barkácsolás, az irodalom és művészet, a divat és stílus, a gyermekbirodalom, a wellness és egészség. A vásárközpont programját színesíti még az Agrárexpo, és mintegy háromszáz találmány bemutatásával teszi érdekessé a kínálatot a Géniusz Európa nemzetközi találmányi kiállítás. Négy oktatási témájú kiállítással kibővítve, ekkor tartják a tizedik Nyelvparádét is. (MTI)
