Számítógép előtt ülünk, felállunk a székről, futunk, vagy bármit teszünk, testünkkel megszokott mozgásmintánkat követjük. Legtöbbször észre sem vesszük azokat a kényszertartásokat és -mozdulatokat, amelyek hosszabb távon izomfeszülést, fájdalmat okoznak. Ennek kiküszöbölésére dolgozták ki az Alexander-módszert, mely azon az egyszerű elven alapul, hogy az ártalmas testi szokások, mozgásminták megváltoztatása gyógyítja az embert.
A módszer újratanítja a testet. Képzett tanár segítségével a páciens kicseréli addig alkalmazott szokásait olyan mozdulatokra, illetve testtartásokra, amelyek javítják egyensúlyát, csökkentik az izmokban lévő feszültséget, felszabadítják az ízületeket. A módszer fájdalommentes, bárhol végezhető utcai öltözékben is, viszont időt és türelmet igényel gyakorlójától.
A technikát az ausztráliai Frederick Matthias Alexander (1869—1955) dolgozta ki. Előadóművészként sokat küszködött gégegyulladással, rekedtséggel, majd tükrökkel folytatott fájdalmas önmegfigyelés révén rájött, hogy problémáját izomfeszülések okozták.
Az Alexander-módszer különösen népszerűvé vált a zenészek és a színészek körében, noha nem kizárólag előadóművészek hasznosíthatják. A tréningek hallgatóit egyszerű dolgokra tanítják meg: ülni, állni, hajolni, az asztalon fekve mozdulatokat végezni.
A British Medical Journal orvosi szaklapban tavaly megjelent tanulmány szerint a krónikus hátfájással élő emberek állapota jelentősen javult, miután megtanulták és alkalmazták az Alexander-technikát. A tréning azonban meglehetősen költséges, a változásokhoz pedig kitartás szükséges, mert az ember legalapvetőbb izomfeszítési szokásait tanulja újra. (MTI/Reuters)
