Kelet-Európa destabilizálódásától tartott Margaret Thatcher egykori brit kormányfő a berlini fal leomlása előtti időszakban, és ezért igyekezett rávenni Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezetőt a német egyesülési folyamat megakadályozására — egyebek mellett ez derül ki a Gorbacsov-alapítvány archívumából Londonba került feljegyzésekből. Az iratok másolatait a tegnapi The Times ismertetése szerint egy Pavel Sztroilov nevű fiatal író vitte magával néhány éve, amikor Londonba költözött.
Sztroilov a volt szovjet elnök moszkvai alapítványánál kutatott, és ,,felismerte ezeknek a feljegyzéseknek a hatalmas történelmi jelentőségét".
A vezető brit napilap által idézett részletek szerint Thatcher — aki 1979-től 1990-ig állt az akkori konzervatív brit kormány élén — 1989-ben, a berlini fal leomlása előtt két hónappal tett moszkvai látogatása során azt mondta Gorbacsovnak: sem Nagy-Britannia, sem Nyugat-Európa nem akarja Németország újraegyesítését. A brit miniszterelnök világossá tette: azt szeretné, ha a szovjet vezető minden tőle telhetőt elkövetne a német egyesülés megakadályozásáért. A Gorbacsovval tartott ,,rendkívül őszinte" megbeszélésen — amelynek tartalma teljes egészében eddig nem került nyilvánosságra — Margaret Thatcher kifejtette azt is, hogy Kelet-Európa destabilizálódása és a Varsói Szerződés felbomlása sem áll a Nyugat érdekében. A The Times ismertetése szerint Thatcher elismerte, hogy amit mond, az meglehetősen különbözik a nyilvános nyugati közleményektől és a hivatalos NATO-kommünikéktől, de azt tanácsolta Gorbacsovnak, hogy ezekre ,,ne figyeljen oda".
A feljegyzések árulkodnak arról is, hogy a Kremlben milyen zavarodottságot okoztak a kelet-európai megmozdulások, valamint keletnémetek ezreinek menekülése Magyarországra és Csehszlovákiába. Ugyancsak kitűnik az iratokból, hogy Gorbacsov mennyire gyűlölte az öreg kelet-európai kommunista vezetőket; a The Times idézete szerint a szovjet államfő Erich Honeckert, az NDK akkori vezetőjét egy ízben ,,seggfejnek" nevezte.
A brit lapban közzétett részletek szerint az iratok feltárják emellett, hogy a szovjet vezetés maga is fontolóra vette a berlini fal lebontását. Eduard Sevardnadze akkori szovjet külügyminiszter a Politikai Bizottság 1989. november 3-i ülésén vetette fel, hogy ,,jobb lenne, ha mi magunk döntenénk le a falat". A The Times szerkesztőségi kommentárjában megállapítja, hogy Margaret Thatchernek nem volt igaza: az újraegyesült Németországnak megingathatatlan helye van a demokratikus országok nyugati családjában, és ez ,,ünneplésre ad okot".
