A sportberkekben sokan, nagyon sokan esküdni mertek arra, hogy tanulmányainak befejezése után búcsút int szülővárosának, Sepsiszentgyörgynek, s Magyarországon vagy még tovább, Nyugat-Európában folytatja sportpályafutását, érvényesíti a főiskolán és egyetemen, valamint a küzdőtéren szerzett tudását, tapasztalatait. Nem így történt. Vass Hunor László engedett a szülőföld vonzásának, és hazatért, hogy itthon az övéi javára fordítsa tudását, hatalmas versenytapasztalatát.

Ha valaki még nem hallott róla, nem ismeri, hadd mutassam be.

Vass Hunor László

Sepsiszentgyörgyön született 1984. november 1-jén. Sportcsaládban, hiszen édesapja bokszolt, édesanyja atletizált és kézilabdázott. Iskoláit az immár egykori szemerjai 4-es számú Általános Iskolában kezdte, szertornára viszont a 2-es számú Líceumba járt, amikor a líceum új épületbe költözött, László sportágat váltott, és elment birkózni Miklós Károly edző csapatába, de itt sem ,,öregedett meg", mert kedvenc edzője munkahelyet változtatott, s ő is új sportág után nézett, így került a néhai Bogyán János jégkorongcsapatába. Ekkor állt elő a sógor bácsi, Szabó Gábor, aki fogadást ajánlott az édesapjának: Ha Hunor a következő sportágban kibír egy esztendőt, akkor fizetek neked egy láda sört. Aztán fogta Hunor kezét, és elvitte a Pakocs Ferenc vezette Master Karate Clubba karatézni. A gyerek ott ragadt. Első edzője Pakocs Ferenc és Préda István Csaba volt. Az edzők hozzáértő irányítása, a gyerek tehetsége, szorgalma, kitartó munkája korán meghozta az eredményeket, egyelőre az országos bajnokságokon, ahonnan menetrendszerűen hozta a bajnoki címeket, az érmeket, aztán 2001 szeptemberétől behívták a román válogatottba. Hunor pályafutásában egy új korszak kezdődött, mely világ- és Európa-bajnokságokkal, nemzetközi kupaviadalokkal tarkított események sűrűjén vezetett át. A marseille-i világbajnokságon mint újonc idő előtt kiszállt a küzdelemből, következett a második világbajnoksága Athénban, de a New York-i terroristamerénylet közbeszólt, és nem mehetett a görög fővárosba, viszont a tokiói világbajnokságon már küzdőtérre lépett, s helyezetlenül zárt, de a Shitoriyu Világkupán aranyérmet szerzett a -75 kg-osok mezőnyében. Európa-bajnoki sorozata: 2002 ― Koblenz, 2003 ― Wroclaw (egyéniben 5. helyezett), 2004 ― Rijeka, 2005 ― Velence (csapatban ezüstérem, egyéniben 5. helyezett), 2006 ― Noale, 2007 ― Velence (csapatban bronzérem, egyéniben 5. helyezett, a szabadharcban 7. helyezett), 2008 ― Tallinn, a WKF kontinensviadalán helyezetlen, a Wado kay Európa-bajnokságon egyéniben ezüstérmes, a Shotokan Európa-kupán (egyesek szerint Európa-bajnokság) egyéniben és csapatban is aranyérmes (a magyar és román bajnokságokat is figyelembe véve, 2008-ban nyolc arany-, három ezüst- és egy bronzérem a mérlege, ezzel nyerte el a Háromszék olvasóinak elismerését, és az év legjobb sportolója lett), 2009-ben egyelőre két országos bajnoki cím (-75 kg és open) szerepel a gyűjteményében

Közben érettségizett a Puskás Tivadar Iskolaközpont számítástechnikai és automatizálási szakán, majd beiratkozott a nyíregyházi főiskola földrajz és testnevelési karára, melynek elvégzése után jelentkezett a budapesti Testnevelési Egyetemre, ahol az idén szerzett oklevelet.

Természetesen, Budapesten is folytatta sportolói pályafutását, az Arashi SE színeiben karatézott, nyert bajnoki címet, bajnoki érmeket, és szerepelt mind a magyar, mind a román válogatott színeiben.

A 25 éves fiatalember ― civilben testnevelő és földrajz szakos tanár, sokszoros román és magyar bajnok, Világ- és Európa-kupa-győztes, Európa-bajnok és érmes karatéka, karate- és síedző, vízi mentő ― hazatért az övéi közé. Sűrű tennivalói között ― a beszélgetésünket megelőző napon járt Bukarestben diplomáinak elismertetése, a honosítás ügyében ― ránk is szentelt egy rövid beszélgetésre való időt.

― Isten hozott, Hunor! Bukarestben minden rendben?

— Semmi gond, minden a legnagyobb rendben. Okleveleim világszinten elismertek.

― Az itthoni ― sepsiszentgyörgyi ― aktuális tennivalóid?

― Egyesületet szeretnék életre hívni, még pontosabban egy karateiskolát, ahol a karate világszövetsége, a WKF szabályai szerint készüljünk és versenyezzünk. Ebbe az iskolába várom, várjuk a gyerekeket és mindazokat, akik ebben a sportágban szeretnének tevékenykedni. Célunk egy olyan közösség létrehozása, amely együtt jár edzésre, edzőtáborozásra, úszni, futni, kirándulni, versenyezni, amely együtt osztozik az örömökben, bánatokban, amely egy igazi családot alkot, ahová bizalommal elengedhetik a szülők gyerekeiket, hiszen szakképzett tanárok, edzők foglalkoznak velük.

— Várjuk?

— Igen, hiszen ezt az egyesületet, karateiskolát hárman ― Préda István Csaba, Abod Attila és jómagam ― fogjuk koordinálni. Az egyesület neve

Shoto Time

Október 1-jétől indul a Nicolae Colan Általános Iskola tornatermében heti három edzéssel ― hétfőn 19―20.30, szerdán és pénteken 18―20.30 óra között, természetesen szem előtt tartva és figyelve a korcsoportokra, na meg a gyerekek tudásszintjére. Ez utóbbi azt jelenti, hogy szeretettel várjuk azok jelentkezését is, akik ideig-óráig abbahagyták a karatézást, de folytatni szeretnék itt, nálunk. Az előbb elmondottak mellett élni szeretnénk a világszerte már jól bevált ovikarate (az óvodások foglalkoztatása) beindításának lehetőségével. Egy véleménykutatás előzte meg ez irányú tervünket, s ebből kiderült, hogy a hat éven aluli gyerekeknek semmiféle fizikai elfoglaltságuk nincsen. Márpedig a fizikai elfoglaltság nagyban segíti a gyerekek mozgáskoordinációjának, reakcióidejének fejlesztését. Természetesen, játékos gyakorlatokkal... Két óvodával már tárgyaltam is ― a Benedek Elek és a Napsugár óvodával ―, pozitívan viszonyultak a tervünkhöz, és így októberben beindítjuk az ovikaratét is. Természetesen, nem zárkózunk el a többi óvoda esetleges igényétől, szívesen vállaljuk.

— Csodálatos az, amit terveztek, mind a karateegyesület megalakítása, mind az ovikarate beindítása. Hoztál még magaddal az Államokból, Finnországból és a bejárt nagyvilágból valami mást is, ami ,,elfáradt" sportmozgalmunk felrázásához vezethet?

— Szülőföldem iránti ragaszkodásom, tanári hitvallásom arra kötelez, hogy szülővárosom és a környező falvak gyerekeit bevonjam a különböző táborozásokba ― sí-, evező-, úszó-, más, ma már divatos kaland- (nem a rosszra kell gondolni) táborozásokba ―, s megismertetni velük ezek pozitív előnyeit. Úgy látom, elfásultak itt az emberek. Olyan helyen jártam — négy hónapot töltöttem az Egyesült Államokban gyerektáborokban, ahol a hét év alatti korosztállyal foglalkoztunk (ezt már csak zárójelben mondom, az Államokban vízimentő-képesítést szereztem), hat hónapot voltam mint ösztöndíjas egyetemi hallgató Finnországban, ahol alaposan megismertem a finn sportszokásokat, hiszen az egyetemi órákon túl oktatnom is kellett (közben síoktatói oklevelet szereztem) ―, ahol nagyszerűen működnek ezek a táborozások.

— És mi lesz a versenyzői karriereddel?

― Továbbra is meg akarom őrizni válogatottságomat ― prioritásban a magyarral ―, s így járni a külföldi versenyekre, tornákra, mert túl a mások oktatásán, edzésén, magam is komolyan edzek, egy percre sem szakítottam meg felkészülésemet.

― Milyen versenyekre készülsz?

― Október elején kerül sor Koppenhágában arra a tornára, melyen jelen lesznek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviselői is. Őket kell meggyőznünk arról, hogy a karaténak helye van az olimpiai sportágak között. Aztán lesz egy salzburgi verseny, mind ezen, mind az előbbin magyar színekben indulok.

― Ez azt jelenti, hogy kettős leigazolásod lesz?

― Így igaz, a jövőben a Sepsiszentgyörgyi Shoto Time és a Budapesti Aroshi SC sportolója leszek.

― Na de térjünk vissza a Shoto Time-hoz. Milyen anyagi háttérrel fog működni?

— Tagdíjas alapon és a támogatók, szponzorok segítségével. Főtámogatóink a Bertis, az Ervin Impex, a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal, a Régió Rádió, na és a Háromszék napilap. Mindenféle támogatást ― erkölcsit, anyagit vagy bármilyen eszköztámogatást ― szeretettel elfogadunk. Hangsúlyozni kívánom, nem ingyen, hanem a reklámozás fejé­ben. Honlapunkon, melegítőnkön itthon, idegenben, külföldön fogjuk reklámozni támogatóinkat. A tagdíjakkal kapcsolatban hívják a 0722 226 236-os (Préda István Csaba) és a 0743 961 814-es (Vass Hunor László) telefont, de van e-mail címünk is: hunor.vass@gmail.com. Tudom, tudjuk, mibe vágtuk a fejszénket, tudjuk, hogy először bizonyítanunk kell, hogy aztán a támogatókat várjuk. Előlegben annyit megígérünk: nem fognak csalódni bennünk!

Az induláshoz: sok sikert, Shoto Time! Erőt, egészséget és kitartást neked, Vass Hunor László! És szerencsét is, hogy tudd kivitelezni nagyszerű elképzeléseidet.