Száz esztendővel ezelőtt dr. László Gyula ugyan Kőhalmon született, de Székelyszáldoboshoz való kötődése miatt a régészprofesszort magukénak tartják — hangzott el hét végén többször is a kettős honfoglalás elmélete kidolgozójának emléktábla-avatásán. Az első alkalommal tartott faluünnepen számos erdővidéki zenész és zenekar lépett fel, este tűzijáték volt, sokáig utcabálon lehetett mulatni.
A székelyszáldobosi templomkertben, a leleplezésre váró emléktábla mellett Farkas Vilmos kisbaconi református lelkész a szülőföld életünkben játszott szerepéről beszélt. Mint mondta, bármerre is járjunk a világban, a felnevelő föld, a szülői ház illata, a rokonság, nemzetségünk tagjainak emléke örökké megmarad bennünk, s szívünk egy darabkája mindig otthon marad. ,,Az atyai házról nehéz lemondani, hiszen apáink, elődeink építették, s lakták be a portát hosszú évtizedeken keresztül, s ott kaptuk mi is szellemi örökségünk jelentős részét. Ez a nap, ez a faluünnep azok ünnepe, akik itthon maradtak, akik hazajöttek, s azoké is, akik vendégekként ma velünk vannak" — fogalmazott a székelyszáldobosi születésű tiszteletes.
Bardoc község alpolgármestere, Kolumbán Sándor örömét fejezte ki, hogy saját ünnepet ülhet a falu népe, majd Kisgyörgy Zoltán újságírónak mondott köszönetet, amiért dr. László Gyula székelyszáldobosi kötődését nem hagyta feledésbe merülni, s az emléktábla egyik szorgalmazója volt. Kolumbán kiemelte a régészprofesszor és Kovács József helyi geológus közti barátságot, majd az emléktáblát készítő Szabó Imre kőfaragót méltatta. Demeter László baróti múzeumigazgató László Gyula székelyszáldobosi kötődését és életének néhány fejezetét villantotta fel, s úgy fogalmazott, hogy az emléktábla révén a régész itt is örök nyugalomra lelt. Székely Miklós helyi református lelkész az emléktábla leleplezését egy gyermek születéséhez hasonlította, s arra kérte Istent, adja, hogy évről évre egyre több gyermek és felnőtt gyűlhessen össze a falu ünnepén. Derzsi Samu vállalkozó, a környékbeli ásatások támogatója az évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt élt, e tájakat benépesítők kulturális örökségéről szólt, s arra kérte az egybegyűlteket, segítsenek megóvni azokat. Tamás Sándor megyeitanács-elnök örömét fejezte ki, hogy nehézségeink ellenére gondolunk arra is, hogy nagyjainknak emléket állítsunk, majd átadta a megyezászlót Székely Miklós lelkipásztornak. Végezetül Kolumbán Sándor elismerő oklevelet adott át László Gyula barátjának, Kovács József özvegyének és Esztergom város képviselőjének, az olaszteleki—száldobosi gyökerekkel rendelkező Kolumbán Györgynek.
