Régi tervét valósította meg Sepsiszentgyörgy a tegnap délelőtti Arany János-szoboravatóval: bár a magyar irodalom egyik legnagyobbja közvetlenül nem kötődik Háromszék központjához, a városvezetés kötelességének érezte számára emléket állítani — mondta Albert Álmos polgármester avatóbeszédében.
Jobb alkalmat keresve sem találhattak volna rá, mint a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának első napját — folytatta a városatya, bár az idei esztendő akár Arany-emlékév is lehetne, hiszen 190 éve született, 125 éve halt meg a költő, szülővárosa, Nagyszalonta épp száz esztendeje állított neki szobrot, és Sepsiszentgyörgy ama kis zsákutcája, melynek elején helyet kapott a tegnap felavatott szobor, közel száz éve viseli Arany János nevét. Életművének felelevenítése után a frissen ültetett virágok közé a talapzatra helyezett bronzbüsztöt Vargha Mihály, a szobor alkotója és Albert Álmos leplezte le, Debreczi Kálmán színművész szavalta el A walesi bárdokat, és Dezső András református lelkész áldotta meg a szobrot, kiemelve, a költő nem csak viselte az Arany nevet, de írásában is arany maradt mindvégig.
