Magyarország most egy nagyon cselekvő, a válságból kifelé lábaló korszakát éli, megértette a válság üzenetét, és szeretne ismét Európa és a régió vezető, teljesítményére joggal büszke országa lenni — közölte. Arra a kérdésre, hogy mennyi garancia van a pozitív reformok folytatására a jövő évi kormányváltás után, leszögezte: a következő kormány felelőssége lesz, hogy végigvigye a józan észen alapuló, takarékos és a fejlődésre tekintő gazdaságpolitikát, amelynek nagyon sok pozitív visszajelzése van a világban.

A miniszterelnök a válságjelenségek okait elemző és a kilábalási útjait vázoló előadásában kifejtette: a globális válság — amely Magyarországot az átlagosnál súlyosabban érintette — minden országnak testreszabott üzenetet hordozott; ,,a mi feladatunk, hogy megértsük ezt az üzenetet, és reagáljunk rá érdemben". Megítélése szerint Magyarország azért került válságba és veszítette el közép-európai vezető szerepét, mert a vezető pártok rossz kompromisszumot kötöttek egymással: a szavazatokért folyó küzdelemben a hamis realizmus győzött, elhalasztották a lényegi reformokat, az ország eladósodottságát növelve felélte a jövőjét.

Magyarországon a jelek szerint érzékelhető fordulat történik ezekben a hetekben-hónapokban. A forint erősödött, az országcsőd-kockázati mutatók tavasz óta harmadukra csökkentek, az ország nyolc-kilenc hónap után képes volt visszatérni a pénzpiacokra eurókötvényt jegyeztetni. Magyarország ismét népszerű a befektetők körében — állapította meg.

Bajnai Gordon szerint Magyarorszá­gon politikai és lelki válság is van. Utalt rá, hogy rendkívül megerősödtek a szélsőségek, paramilitáris, protofasiszta csoportok masíroznak, másokat megfélemlítve. Szerinte Magyarországon a következő tíz-húsz évben a legnagyobb probléma a roma népesség integrációja lesz.

A Szlovákiában élő magyar kisebbség kérdése kapcsán közölte: Magyarország nem a feszültség öncélú élezését keresi, hanem olyan megoldásra törekszik, amely ,,az európai normák zubbonyába kényszeríti a szlovákiai nyelvtörvényt".