A két intézet felmérése azt mutatta: jelentős előnnyel vezet a Fidesz az MSZP előtt. A kormánypárt támogatottsága 14 százalék az összes szavazó kö­rében, a Fideszé pedig 25 százalék. A biztosan szavazók, pártot választók körében a Fidesz továbbra is a szavazatok 57 százalékára, míg az MSZP a szavazatok negyedére számíthatna, a júniusi támogatottságát stabilan őrző Jobbik 12 százalékot kapna. Az SZDSZ-re voksolók aránya a biztosan szavazó, pártot választó emberek körében már az egy százalékot sem éri el. A Lehet Más a Politika (LMP) és az MDF júniusban még 4—4 százalékon állt, most az LMP már csak a szavazatok két százalékát, az MDF pedig egy százalékát szerezhetné meg.

Újabb vád Rózsa Flores ügyében

Fegyveres lázadással egészítette ki az eddigi vádakat a Rózsa Flores ügyében Bolíviában folyó nyomozást felügyelő ügyész. Marcelo Sosa hétfőn közölte azt is, hogy e vád kapcsán először a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot fogja kihallgatni — jelentette honlapján az ABI bolíviai hírügynökség. Sosa a lázadás vádját alátámasztva újólag azt állította, hogy a begyűjtött dokumentumok és nyomozati adatok, az elkobzott számítógépek és mobiltelefonok memóriáinak vizsgálata alapján állítható: a csoport felforgató merényleteket tervezett, hogy polgárháborús helyzetet teremtve kiszakítsa Bolíviából Santa Cruz tartományt, s ez a bűncselekmény öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A terrorizmussal gyanúsított csoportot április 16-án kommandósakcióval számolták fel. A Santa Cruz-i Las Americas Szállodában agyonlőtték a vezetőjüknek tartott, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Eduardo Rózsa Florest, a Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A magyar és román állampolgárságú Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot őrizetbe vették.

Ahmadinezsád fenyeget

Távozásra szólította fel az Irakban és Afganisztánban állomásozó külföldi csapatokat Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök tegnap a fegyveres erők szokásos éves felvonulásán Teheránban. Képtelenségnek nevezte, hogy a külföldi hatalmak hosszú távon katonai támaszpontokat tartsanak fenn a térségben. Egyúttal kijelentette: ,,Egyetlen hatalom sem merészel arra gondolni, hogy megtámadja Iránt. Fegyveres erőink a világon bárhol levágják bárkinek a kezét, még mielőtt meghúzná a ravaszt, és kilőne Iránra akárcsak egy golyót is" — fogalmazott. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az iráni katonai kapacitás kizárólag védelmi jellegű.

Amerikai bírálat

Az ENSZ Emberi Jogok Tanácsában helyet foglaló amerikai küldött bírálta Iránt az ellenzékkel szembeni erőszakos fellépése miatt, Oroszországnak és Kínának pedig felrótta, hogy nem védi meg az emberjogi aktivistákat és az etnikai kisebbségeket. Douglas M. Griffiths amerikai diplomata tegnap Genfben kijelentette: a vitatott júniusi elnökválasztást követő, sok tüntető halálával és százak őrizetbevételével járó megmozdulások során az iráni kormány durván korlátozta a lakosság gyülekezési és szólásszabadságát. Griffiths bíráló megjegyzéseket tett az emberi jogok kínai és oroszországi helyzetére is, jóllehet ez kényes téma a húsz legfejlettebb ipari és fejlődő állam közelgő pittsburghi csúcstalálkozója előtt, amelyen Barack Obama amerikai elnök kínai és orosz vezetőkkel is találkozik.

Új nemzedékű urándúsító

Irán urándúsító centrifugák új nemzedékét fejlesztette ki, amelynek műszaki ellenőrzése most folyik — jelentette be az iráni atomenergia-hivatal vezetője. Ali Akbar Szalehi teheráni sajtóértekezletén elmondta, hogy az iráni tudósok által kifejlesztett centrifugák hatékonyabbak az eddig alkalmazottaknál. A dúsított urán — a dúsítás fokától függően — lehet atomerőművi fűtőanyag, de nukleáris fegyver töltete is. A nyugati országok azzal gyanúsítják Iránt, hogy békés célúnak mondott atomprogramjának leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik, amit Teherán tagad.