A tulajdonosként fellépők nem tengeri ragadozók tehát, hanem szárazföldiek, itt élnek közöttünk. Az Organizaţia Vânătorilor şi Pescarilor Sportivi — Natura Sălbatică néven bejegyzett egyesület ugyanis nevezettek szerint, akik szerkesztőségünket ebben az ügyben felkeresték, az idei év szeptemberében bérleti szerződést kötöttek a talajjavító ügynökség brassói kirendeltségével a Besenyői-tó adminisztrálására.

A vadász-horgász egyesület székházában az egyesület igazát bizonyító iratcsomóhalmazok.

A történet, amely a vízben lévő halak tulajdonjogi birtoklását bizonyítja, negyedszázados. 1983 júliusában köttetett az a szerződés a megyei vezetés illetékeseivel — Lőrincz András alelnök, Vlad Mihai főkönyvelő — és a Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület akkori — László Béla igazgató személyében mostani — vezetésével, amely a Rétyi-tóból a besenyői víztározóba áttelepített halállomány tulajdonosi hovatartozását rögzíti. Eszerint az egyesület 9890 lej bérleti díj ellenében tulajdonosként rendelkezik a tóba telepített és ennek természetes szaporulatából származó halállománnyal. Az haláttelepítés alkalmával a jegyzőkönyvek tanúsága szerint közel húszezer kilogramm, különféle fajhoz tartozó hal — ponty, amur, busa, kárász, csuka, keszegfélék, sügér — került a tóba. Ugyanebben az évben az egyesület több mint háromezer kiló, a mezőzáhi haltenyészetből származó pontyot és kárászt telepített oda.

A következő, a halállomány tulajdonjogára vonatkozó szerződés 1987-ben köttetett az IEELIF nevű vállalattal. A szerződés szövege az előzőével azonos, ebben is kiemelten szerepel, hogy a telepített hal és ennek természetes szaporulata az egyesület tulajdonát képezi, s az is, hogy a szerződés a két fél egyetértésével bontható fel. A megyei vadász-horgász egyesület évenként megújítandó szerződés alapján 3167 dollár bérleti díjat fizet, plusz az áruforgalmi adót. A következő szerződés öt évre szól, 2003-ban kötik, és 2008. július 15-ig érvényes. A bérleti díj évi 3769 dollár.

2008-ban megszűnik az Országos Halászati Vállalat, és megalakul az Állami Vagyonalap Ügynökség. A megyei egyesület újabb szerződéstervezetet juttat el ehhez, amely válaszlevelében rögzíti, hogy nincs jogi felhatalmazása ilyen jellegű szerződéskötésre, és ajánlja, hogy a 2008/405/29-es kormányhatározat értelmében forduljanak az Országos Halászati Hatósághoz. Innen is az a válasz érkezik, hogy szerződéskötésre nincs jogi alapjuk, de a 2008. augusztus 7./ 343. számú átirat értelmében a megyei egyesület számára engedélyezik a halászatot.

Az ügy fejleményének következő stációja az, hogy az ANIF — az Országos Talajjavító Hatóság —, amely a megyei egyesület szerződéskötését jogalap híján elutasította, szerződést köt az említett, Organizaţia Vânatorilor şi Pescarilor Sportivi Natura Sălbatică egyesülettel, azaz ,,eladja" azt a besenyői víztározóban található halállományt, amely nem az övé. Gyakorlatilag ez a szervezet László Béla határozott állítása szerint szakmailag is alkalmatlan a szerződésben foglalt víztározói vízszint szabályozására és az ugyancsak a jogalap híjával lévő szerződéses szövegbe foglalt ,,acvacultura" — haltelepítés és halszaporítás — fogalmi tartalmának érvényesítésére.

A Besenyői-tó halállománya a 2373 megyei horgászegyesületi tag tulajdona, ezt a tulajdonjogot, a halakat akarják törvénytelenül eltulajdonítani. László Béla igazgató szerint négyen akarnak kezet tenni rá, köztük Márton László dálnoki polgármester és Petre Vaides vállalkozó.

A Besenyői-tóról elkergetik az egyesület tagjait, karhatalmi szervekkel molesztáltatják a napijeggyel vagy bérlet alapján horgászókat, Kerestély János halőrt fényképezőgépének vízbe dobásával és kartöréssel fenyegetik.

A Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület törvényszékre és bíróságra adta a halállomány törvénytelen elsajátításának szándékát, dokumentumokkal igazolja azt, hogy a halállomány az egyesület tulajdonát képezi. László Béla igazgató kirívó példaként említi, hogy a legértékesebb halfajok, a süllő és a dévérkeszeg besenyői meghonosítása és az ebből származó szaporulat kimondottan az egyesületnek köszönhető, ennek a pénzéből történt. Ami Besenyőn zajlik, felháborító, álcázott lopás, az adófizetők kifosztása. Égbekiáltó törvénytelenség. Példája annak, hogy nálunk az ügyeskedők érvényesülnek, a becsületeseket kifosztják.

A más javainak bitorlása bűnvádi ügy. Egyetlen nap alatt — mutatják a jegyzőkönyveket — 32 horgászt kergettek el a tópartról.

Ezért állítja László Béla egyesületi igazgató és Rétyi Csaba elnök, hogy ,,ragadozók", cápák jelentek meg a Besenyői-tavon.