A Fidesz frakcióvezetője Batthyány Lajos szobránál a 160 évvel ezelőtt kivégzett első magyar miniszterelnökre és a tizenhárom aradi vértanúra emlékezve hangsúlyozta: a ,,magyar ügyért" nemcsak ,,magyar származású magyar emberek" adták életüket, hanem a ,,nem magyar származású, de magukat magyarnak valló emberek is". Éppen azért vallották magukat magyarnak, mert azonosultak a ,,magyar üggyel", ami 1848—49-ben és különösen 1849. október 6-án ,,az emberiség ügye volt" — hangsúlyozta Navracsics.

,,A köztársaság eszméje, mai szóhasználattal élve a demokrácia eszméje, s a népek testvériségének eszméje volt a magyar ügy", amelynek ,,utolsó küzdőit" 1849. október 6-án Aradon végezték ki — emlékeztetett a Fidesz politikusa. Hangsúlyozta: ahogy az aradi tizenhármak között, úgy a történelmünk későbbi folyamatában is találunk olyan magyar hősöket, akik ,,itt találták meg hazájukat, noha a felmenőik nem magyarok voltak".

Az aradi vértanúk hősök, a ,,mi hőseink maradtak, ezért 2001 óta nemzeti gyásznap október hatodika" — mondta Navracsics Tibor, rámutatva arra is, hogy a szabadságharc tábornokainak vértanúsága, a 160 éve tartó gyászunk azzal a tanulsággal is szolgál, hogy ,,csak becsületesen, megalkuvás nélkül éri meg élni".

Emlékművet — faragott emlékoszlopokat — állítottak 1848—49 mártírjai, az aradi vértanúk tiszteletére a pákozdi katonai emlékhelyen; az avatóünnepségen Szekeres Imre honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet, s Katona Tamás történész emlékezett a 160 évvel ezelőtti történelmi eseményekre. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a magyar történelem és a Magyar Honvédség 1849. október 6-án kötött egymással szövetséget, 1848—49 teremtette meg azt a különleges kapcsolatot a haza, a nemzet és a honvédség között, amely örökre megmarad Magyarországon. A történelemnek ez az időszaka, amely példás nemzeti egységet teremtett, örökre a nemzeti tudat része és fundamentuma marad — mondta Szekeres Imre.