A biomassza-termelés vidékfejlesztési hatása jelentős, és EU-s pénzforrások is vannak hozzá. Az ipar, mely feldolgozza, óriási befektetéseket igényel, de munkaerő-igényes, munkahelyteremtő. A dombos, tönkrement földek, kihasználatlan legelők — nézd a háromszéki tájakat — beerdősödnének, és energiafüvet, fát, gyümölcsöt termelnének.
Az erdészetből, mezőgazdaságból nyert, energetikai célra szolgáló biomassza származhat:
— növénytermesztésből: szalma, csutka, növényi maradványok
— állattenyésztésből: híg trágya, almos trágya
— kertészetből: nyesedék, hulladék
— élelmiszeriparból: feldolgozási hulladékok
— erdészetből: vágástéri hulladékok
— faiparból: fűrészpor, gyaluforgács.
Mit termelhetnénk energia céljából?
1. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvények: energiafű, energianád
2. biodízel-alapanyagokat: repce, napraforgó
3. bioetanol-alapanyagokat: gabonafélék, kukorica, cukorrépa, burgonya.
Biomasszából előállítható bioüzemanyagok: bioetanol, biogáz, biometanol, biodimetiéter, biohidrogén.
Mi a biogáz? Gáz halmazállapotú biomassza-származék. A mezőgazdaságban nagy mennyiségben keletkezik szerves hulladék, s ha még ma nem is kényszerülünk rá, a környezetszennyezés miatt az uniós normák, törvények minket is felhasználására fognak kötelezni.
A biomassza felhasználásának előnyei a környezetvédelemben, vidékfejlesztésben, energiapolitikában, hulladékgazdálkodásban jelentkeznek: 1. Csökken a gazdaság energiafüggősége a nagyon drágán vásárolható import-energiaforrásoktól; 2. folyamatos energiatermelést biztosít; 3. csökken a környezetszennyezés (kevesebb szén-dioxid-kibocsátás, üvegházhatás, globális felmelegedés); 4. csökken a mezőgazdasági termékek túlkínálata, és nő a piacon való eladhatóság.
Mit hozhat a bioenergia-termelés? Csak néhány előny: javul a falusi, vidéki lakosság jövedelemszerző képessége; javul a környezet állapota; bárhol rendelkezésre állhat, nincs kötve lelőhelyekhez; felhasználja a mezőgazdasági hulladékokat; egy adott helyen nem igényel nagy beruházást a felhasználás.
Mi gátolja jelenleg a bioenergia-termelés elterjedését?
1. Sűrű és magas kiépítettségű gázvezeték-hálózat szükségessége; 2. drága berendezések, hosszú megtérülési idő; 3. drága szállítás; 4. munkaigényes technológia; 5. kevés az erre fordítható beruházási forrás és állami támogatás; 6. ismerethiány.
(Forrás: dr. Farkas Csamangó Erika, Békéscsabai Agrárkamara)
