A sepsiszentgyörgyi csizmadiák céhalapítási kérelmüket a városi tanács jóváhagyásával 1803-ban terjesztik Erdély Fejedelmi Kormányzóságához. A kérelmet 5721-es számmal jegyzi a kormányszék. A céh működését 1808-ban engedélyezi a gubernium, és kiváltságlevelet adományoz a kérelmezőknek.
A latinul írt bevezető magyar fordításának teljes szövege így szól:
A LEGFENSÉGESEBB CSÁSZÁRI KIRÁLYI ÉS APOSTOLI FELSÉGNEK, A NAGYSÁGOS ERDÉLYI FEJEDELEMNEK. A NAGYSÁGOS ÉS KIRÁLYI SZÉKELY RENDEKNEK ÉS ERDÉLY FEJEDELMÉNEK KORMÁNYZÓSÁGA
EMLÉKEZTETŐÜL
megparancsoljuk szigorú megtartás végett a jelenvalókat azoknak, kiknek küldetik, mindannyiuknak és egyenként, bárminemű rangúak és rendűek lennének, hasonlóképpen Őfelsége minden hívének, akik a jelenvalókat megtekintik, miután ezen tartomány kormányzóságának kegyes körében hiteles rendeletként 1803. június 23-án a kormányzóság 5721. szám alatt jegyeztünk, mindazoknak megszüntetésére, miket a céh tagjai az utóbbi hadjárat idején mint visszaélések és hibák, valamint esetek előfordultak, elkerültessenek.
Az együttlakók kérésére elvettetik a *cothurnarok folyamodványa, mert a céh tagjai, ennek a vidéknek kormányzósága idéglenesen döntött, amíg a Nagyságos Erdélyi Fejedelemség az Együttélési Általános Rendelkezésbe felveszi a hasonló előírásokat, melyeket a Sepsiszentgyörgyi Székely Szék Hivatala kiadott hatalmától fogva érvényesen folyó év július 4-én 6132-es számmal, és megküldött a cothurnarok képviseletének, valamint Szilágyi Sándornak, Moritz Jánosnak, Andrád Dánielnek, Demeter Sámuelnek, Vásárhelyi Péternek, Gyárfás Ferencnek, Salatia Andrásnak, Kis Istvánnak és Óvári Ferencnek, valamint nem kevésbé a többi cothurnarusnak, akik a város előtt tartózkodnak, hogy a céh tagjainak hatása kiterjed rájuk is hivatalosan, és engedményként megparancsoltatik, ha a jogos kérésre az egyetértés nem tagadtatik meg ennek a fejedelemségnek tartományaiban, ennek az engedménynek előzetes kieszközlése folytán a fenséges előírások és cikkelyek elfogadják a cothurnárusokat foglalkozásuk sajátosságainak megtartása feltételével, másként elvettetnek.
Ezen cikkelyek lényegében és hitelesen megfelelnek a fenséges előírásoknak, és ebben a formában kiadatnak a nevezett kérelmezőknek, tudniillik Szilágyi Sándornak, Moritz Jánosnak, Andrád Dánielnek, Demeter Sámuelnek, Vásárhelyi Péternek, Gyárfás Ferencnek, Salatia Andrásnak, Kis Istvánnak, Óvári Ferencnek, hasonlóképpen a többi és összes cothurnarusnak, a lakosságnak és táborozóknak, az ő hivataluknak és képviselőiknek Sepsiszentgyörgy városában, különösképpen a fent nevezett napon júliusban és folyó évben.
Ennek a tartománynak kormányánál megírva, 6132. számmal jegyezve, szigorúan végrehajtva a jövőben és sértetlenül a jogaik figyelemmel tartásával ezen tartományban a kormányzótól idéglenesen kibocsátva a céh tagjainak engedményként, míg a jövendőben általánossá válik és törvényesíttetik az Erdélyi Nagy Fejedelem Kormányától.
Fond. 484 inv. 3/fil 1
Augusztus hó 25. napján 1808-ban.
Fordította Márkus András
*Cothurnarok — szandál hosszú szárú harisnyával — görög népviselet szerint, itt csizmadiát jelent, mivel a latinban a csizma szót nem értették — nem viselhették, nem ismerték; veszekedő embert is jelent. (Finaly Henrik: A latin nyelv szótára, B. Pest, Franklin Társulat, 1884.)
A céh kiváltságlevelét a csizmadiák képviseletének és a magistrátus jelenlétében 6132-es számmal 1808. július 4-én tették közzé. A privilégiumban foglalt artikulusok 1809. május 4-én a városi tanács határozata szerint mindenkinek tudtára adattak a város piacán. Az ünnepi alkalomra meghívták a kézdivásárhelyi csizmadiacéh főcéhmestereit: Beke Dánielt és Benkő Dánielt, valamint az udvarhelyi főcéhmestereket, Szőts Jánost és Verestói Györgyöt. A csizmadiák határőrkatonaként részt vettek a francia háborúban 1813 és 1815 között, addig a céh tevékenysége is szünetelt. A céhrendszer felbomlásáig, 1873-ig a jegyzőkönyvek a számadásokon kívül a céhes élet más vonatkozásaival is foglalkoznak, például rögzítik a büntetéseket és egyéb kihágásokat.
A város kézműiparral foglalkozó mesterembereinek legnépesebb csoportját a csizmadiák képezték, akiknek tevékenységéről 1953-ig vannak meg a rendszeresen vezetett jegyzőkönyvek.
