A budavári Mátyás-templom Mátyás-tornya 92 méter magas. Orbán Ferenc (képünk) kőrestaurátor és csapata a torony kilencedik emeletén dolgozik, előbb a Szentháromság tér szobrának talapzatán társalogtunk, miközben arra kért, hogy miután a csigalépcsőn felment erre a szintre, fotóznám le a székelyföldieket abban a magasságban.
Orbán Ferenc és csapata, mint valami fehér arkangyalok, patyolatfehér munkavédelmi formaruhába öltözve dolgoznak, mondja, hogy a legnagyobb nyári hőségben sem bújhatnak ki belőle, mert a szabály, az szabály, ilyen munkálatoknál, mint amilyent ők végeznek, többszörösen is az.
Ismeretségünk több évvel ezelőtti. Amikor a budavári Sándor-palotát restaurálták, egyik kollégám akkor hozott össze a Budapesten dolgozó erdővidéki — vargyasi — restaurátorcsoporttal. Kapcsolatunk a következő években lazult ugyan, de ilyen-olyan forrásból mindig tudtam, hol mit dolgoznak.
Nemcsak a kőrestaurátor-csapat tagjai, hanem mi, itthon élők is büszkék voltunk arra, hogy a budapestiek a legizgalmasabb és legkényesebb munkával bízzák meg őket.
A budavári Nagyboldogasszony-kegytemplom restaurálása előtt az Országház épületének felújításánál munkálkodtak, és máris tudják, hogy a Mátyás-templom felújításának befejezése után az Esztergomi Bazilika lesz a következő állomáshelyük.
Mostani találkozásunkat Orbán Ferenc kőrestaurátor készítette elő. Még a nyár végén telefonált Budapestről, hogy éppen a Mátyás-torony rekonstrukciója következik, jó lenne, ha a torony magasában találkozhatnánk, hogy onnan vehessem szemügyre Pest és Buda varázslatosan szép panorámáját. Arra akkor nem is gondoltam, hogy a toronymászáshoz különleges engedélyek is szükségeltetnek, csak az villant át agyamon, hogy az én koronaerekkel körülállványozott szívemnek nem tesz jót ez a toronyexpedíció.
Mostani budapesti utamon eszembe jutott ez a meghívás, és így gyalogoltam fel a Szentháromság térre, amely akkor éppen az őszi napfény pompájában ragyogott, s a csapatokban érkező nyugat-európai meg japán turistáktól hemzsegett a tér és a Halászbástya környéke. A munkavédelmi állványokkal körülkerített kegytemplom és a felhőkarcolók magasságába emelt toronyállványzat védőhálója mögött szorgoskodó emberek sziluettje meseszerű volt.
Orbán kőrestaurátort majd mindenki ismeri, ki kellett volna próbálnom, hogy ha az utca emberénél érdeklődöm felőle, nem tudják-e, hogy Feri bácsi — a munkatelepen így szólítják — éppen hol lelhető.
A Mátyás-templom, Budapest szimbóluma
Mielőtt személyesen is találkoznánk, körbejárom a templomteret, magát a templomot, a Kárpát-medence szakrális épületeinek egyik legjelesebbjét, az Országház mellett Budapest világhírét erősítő szimbólumát, történeti múltját tekintve Európa egyik építészeti hírességét.
Az egyházi hagyomány szerint Szent István király alapította 1015-ben. Erről ugyan írásos feljegyzések nem kerültek elő, de tény, hogy ősisége folytán a tatárjárás után elsőbbséget élvezett a másik várbeli szakrális építménnyel, a Mária Magdolna-templommal szemben. A történelem során többször újjáépítették. Az első építészeti szakaszban a budavári főtemplom a lyoni katedrálissal mutat rokonságot. A második szakaszban az északfrancia templomépítészet a jellemzője, de ez már német közvetítéssel kerül hozzánk.
A budavári Nagyboldogasszony-templom IV. Béla korában a klasszikus gótika legteljesebb alkotásaként ismeretes. Ekkor csarnoktemplommá építik át. Nagy Lajos korában a templomteret teljes egészében átalakították.
A templom virágzásának csúcsát Mátyás korában érte el. Az ekkor épült harangtorony a gótikus építészet remeke, a rajta elhelyezett Mátyás-címer felirata szerint 1470-re tört az egek magasába. A torony, az elpusztult sisakot kivéve, ma is az eredeti formáját őrzi, akárcsak a Nagyboldogasszony-templom Mátyás neve.
Mátyás király korona nélkül — a Szent Korona nem volt az országban — ebben a templomban kezdte meg uralkodását (1458), itt tartotta mindkét esküvőjét — Podjebrád Katalinnal 1461-ben, Aragóniai Beatrixszal 1476-ban.
1526 után, Buda török elfoglalása következtében a templomot mecsetté alakítják át, hogy Szulejmán szultán itt köszönje meg Allahnak a győzelmet. Buda visszafoglalása után (1686) a Mátyás-templom a Ferenc-, majd a jezsuita rend tulajdonába kerül. A korszellemnek megfelelően barokk stílusban állítják helyre.
A Buda visszavételéért folytatott harc közben, egy robbantás nyomán az elfalazott és az emlékezet homályában eltűnt Mária-szobor előtűnt a falak mögül, és ettől a mecsetben imádkozó törökök annyira megijedtek, és a babonás rémület hatása is hozzájárult ahhoz, hogy a várvédők feladják a harcot, a győzedelmes Mária-szobrot pedig a lakosság hálaadó körmenetben hordozta végig a visszaszerzett Buda utcáin.
Ettől az eseménytől kezdve a Nagyboldogasszony-templom egyben kegyhely is, és rendkívüli szerepe volt a Magyarok Nagyasszonya kultuszának és a Mária Országa eszméjének kialakulásában.
A későbbi időkben tűzvész pusztítja (1723), villám sújtja (1748). 1874 és 1896 között Ferenc József királyi határozata alapján Schulek Frigyes végzi el a legnagyobb arányú újjáépítést, tulajdonképpen ő alakította ki a templom ma ismeretes képét. A köréje emelt épületektől megszabadította, a toldásokat eltávolította, a régi állapotok visszaállítására törekedett. A II. világháború előtt Teleki Pál kezdeményezésére elkezdték a teljes felújítást, de az ismert okok miatt ez elakadt.
1945-ben Budapest ostroma során súlyosan sérült, tetőzete leégett, szentélyét a német katonák tábori konyhaként, az oroszok lóistállóként használták. 1950—70 között a magyar állam restaurálta, 1999-ben a római katolikus egyház tulajdonába került, mostani restaurálását 2005-ben kezdték meg, a hatalmas beruházás nagy részét az állam fedezi, anyagi erejének függvényében az egyház is részt vesz a templomfelújításban, a harangok újraöntéséhez pályázati pénzekre számítanak, a legújabb tervmódosítás szerint a restaurálást 2012-ben fejezik be.
Az utókor megépítése
Mielőtt Orbán Feri bácsit előkerítenék — ez ügyben Páljános András, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. igazgatója segít —, szemügyre veszem a közszemlére kifüggesztett óriáspannót, amely a templomfelújítást tervezők és kivitelezők alapinformációit tartalmazza. Generáltervező az Állami Műemléktervező és Restaurálási Központ, generálkivitelező a már említett Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Magyar Építő Zrt.
A templomrekonstrukcióra vonatkozó érdeklődésem során minduntalan tapasztaltam némi bizalmatlanságot az újságírók irányában, aminek okára, amikor rákérdeztem, többnyire azt az egyébként udvarias csomagolásban elhangzó választ kaptam, hogy több, téves adatokat tartalmazó írás is megjelent az eddigiek során, és ezért a főnökség külön engedélyére van szükség, hogy a munkatelep területére bárki beléphessen, engedély nélkül adatokat sem szolgáltatnak. És természetesen vannak munkavédelmi előírások is. Esetemben minden bizonnyal a jó szándékot érzékelve találtak áthidaló megoldást: Feri bácsival beszélgessek a munkatelepen kívül.
Így ültünk le a Mátyás-templom tövében a Szentháromság-szobor faragott és csiszolt talapzatára, szemben velünk az a patinás épület, amelyben lapunk, a Háromszék a Bethlen Gábor-díjat átvehette.
Orbán Ferenc meglepetésemre a hazai fonnivalóval hozakodik elő: Székelyföld-szerte számtalan a szocializmus éveiben tönkretett kastély, kúria. Ő és csapata Budapesten a sok esztendő során rengeteg tapasztalatot halmozott fel a restaurálási szakmában. Egyre többet gondol arra, hogy közeleg a nyugdíjaskor, és tudását szívesen átadná az itthoniaknak. Egy-egy tanfolyam erejéig a Reneszánsz Zrt. is besegítene ebbe, tárgyalt Sepsin Vajda Lajos mérnökkel, az Asimcov vezetőivel is ez ügyben.
Efölött nem lehet köztünk vita, a vészes helyzetbe került műemlék épületeinket, amelyek nagy többségükben múltunk tanúságai is, mindenképp menteni kellene, amíg még lehet. Erre jó példáink is vannak: a torjai Apor-kastély, a vargyasi Daniel-kastély, s amint halljuk, örömünkre a teleki Horváth-kúria, de ezek száma elenyésző a segítségre szoruló épületek sokaságához viszonyítva.
Orbán Feri bácsi — nálam fiatalabb, de átveszem a budavári nevét — vargyasi származású, ,,hazahúzó ember", Sepsiszentgyörgyön vásárolt és belsőépítészetileg felújított egy tömbházlakást, nemsokára — halottak napjára — ismét hazaérkezik, s addig is a majdnem százméteres budavári templomtorony magasából ,,hazalát", a hazai ,,fonnivaló" abban a messzeségben is mindig kéznél.
A megújuló Mátyás-templom a büszkesége, mint ahogy a budavári Sándor-palota is az volt, meg az Országház is, és minden bizonnyal az lesz az esztergomi Bazilika. A restaurálásokhoz természetesen pénz kell, nem is kevés. Nem tőle, internetről szerzett adatokból tudom, hogy a Mátyás-templom restaurálása mintegy hét és fél milliárd forintba kerül. Egy hazai műemlék épület felújítása ennek a töredéke, de pénzből nekünk legtöbbször kevés sincs.
Ezért lenne kívánatos, hogy épületmentő vásárlások is történjenek, mint ahogyan éppen Orbán Feri bácsi szülőfalujában erre már van példa, a Daniel-kastély Esztergom Megyei Jogú Város Tanácsának tulajdona.
A budavári Szentháromság-szobor talapzatkövén ülve abban is megegyezünk, novemberi hazalátogatásakor itthon találkozunk, s akkor majd elmeséli, hogy — az előző templomépítő mesterekéhez hasonlatosan — mit tartalmaz a torony gömbjében elhelyezett, az utókornak szánt üzenet, amelyet Páljános András igazgató fogalmazott meg.
A templomfelújítás tulajdonképpen a mesterember, a tudós és a művész munkáját ötvözi, roppant igényes, változatos és nagy szakmai tudást igénylő munka. Ezen belül a kőrestaurálás kiemelt téma. Ez történhet vegyszerek befecskendezésével is, de a Mátyás-templom esetében a hagyományos módszerrel kicserélik a kőelemeket. Ez aprólékos, valóságos művészi munka, amelyet úgy kell elvégezni, hogy az utókor majd éppen úgy értékelje és szeresse, mint ahogyan a mostaniak nagy tisztelettel tekintenek az évszázadokkal ezelőtti elődeikre.
A restaurálás tulajdonképpen az utókor megépítése — jövőépítés, mint ahogyan a török templomrombolás vagy a lovak szentélybe kötése is az volt.
Következett is a történelmi igazságtétel: ,,kivitelezői" eltűntek a história süllyesztőjében. Orbán Ferenc és csapata munkájának eredménye viszont megmarad a templomtorony gömbjében és abban az építményben is, amely ezt a gömböt magasan tartja.
