A déli Zeeland tartományban lévő, 300 hektár területű Hedwige polder gátját azért kell megnyitni és földjét elárasztani, mert a kormány nem tudott ennél jobb megoldást találni a veszélyeztetett delta-ökoszisztéma megmentésére. A térség földművesei harcot hirdettek a terv ellen, amelyet még jóvá kell hagynia a parlamentnek. Zeeland számos lakója különösen azért ellenzi megvalósítását, mert még jól emlékszik az 1953-as gátkatasztrófára, amikor a dagály és egy vihar együttes nyomása átszakította a gátat, és olyan szökőárat zúdított a térségre, amelynek több mint 1800 halálos áldozata volt.

A gát megnyitásának kérdése nem csak a földjét emiatt elvesztő maroknyi gazdát foglalkoztatja. A hollandok évszázadokon át küzdöttek azért, hogy termőterületet nyerjenek a tengertől. Ezek a feltöltött területek, az úgynevezett polderek hozzájárulnak a holland mezőgazdaság virágzásához. Az ország termőföldjének harmada a tenger szintje alatt fekszik. A döntés annak a tervnek a része, amelynek révén kikotorják a belgiumi Antwerpen kikötőjét, az Északi-tengerrel összekötő Westerschelde folyót, a Schelde nyugati ágát — az egyedülit, amely eléri a tengert. A folyó mélyítése nélkül a legnagyobb konténerhajók csak dagály idején tudnak eljutni a kikötőbe. A holland kormány nyilatkozatban szögezte le: azt szeretné, hogy az érintett gazdák önként adják el a földjüket, de ha erre nem hajlandók, kisajátítást rendel el. ,,Az érintett terület farmerei másutt folytathatják tevékenységüket" — tartalmazza a nyilatkozat, amely nem árulja el, hogy a sűrűn lakott területen hol nyílna erre lehetőség.

Magda de Feijter, a polder egyik bérlője, aki hosszú ideje harcol a gátak megnyitása ellen, nem hajlandó belemenni ebbe a megoldásba. Gery De Cloedt belga nagyiparos, a polder birtokosa maga sem akarja eladni a termékeny földet, amelyen ő pónilovakat tenyészt, és mintegy húsz bérlő burgonyát, hagymát, kukoricát és más kultúrnövényeket termeszt. A belgiumi Antwerpen kikötője, amely évente mintegy hetvenmillió dollárt veszít azon, hogy az év egy részében a nagyobb konténerhajók nem tudják megközelíteni, üdvözölte a holland kormány döntését. A kikötőváros szóvivője hozzáfűzte, hogy csak akkor lesznek elégedettek, amikor a munka befejeződik, és a kikötőbe eljutnak a legnagyobb hajók.

A folyó deltájából több mint egy évszázada visszanyert feltöltött területet, a Hedwige poldert azért kell elárasztani, mert csak így tudják megőrizni a sós mocsarak ökoszisztémáját, amelyet a Westerschelde szabályozása veszélyeztet. Ez egyben ellensúlyozná a folyó két korábbi mélyítésének következményeit. A környezetvédők támogatják a polder elárasztását, véleményük szerint ez a térség ritka ökoszisztémát alkot, amely a vándormadarak számára egyfajta pihenőként és ,,gyorsétteremként" működik az Észak-Afrika és Szibéria közötti hosszú úton. A Hedwige polder gátjainak megnyitása részét képezte a Westerschelde mélyítéséről 2005-ben kötött belga—holland egyezménynek. A hollandok azonban mindmáig nem kezdték el a munkát, mert megpróbáltak más megoldást keresni. Ez a halogatás feszültséget keltett a két baráti ország között.