Nem ellenküzdelmet akarunk, csupán kultúránk megőrzését, amiért az eddigi munka nem volt hiábavaló, de az eredményesség érdekében új alapokra kell helyezni a magyar mise kérdését — fogalmazott Pogár Róbert magyarfalusi (Bákó megye) származású, Murakeresztúron szolgáló atya a Veszélyeztetett örökség — veszélyeztetett kultúrák / A moldvai csángók elnevezésű tegnapi bákói konferencián.
Diószegi László, a konferenciát szervező budapesti Teleki László Alapítvány elnöke a konferenciát köszöntő felvezetőjében elmondta, arrafelé haladunk, hogy a csángóságot saját értelmisége képviselje. Ezt a rendezvény programja is igazolja, a Lábnyikba kihelyezett mai tanácskozáson otthon szolgáló, illetve elszármazott, de a csángó megmaradás iránt elkötelezett fiatalok mutatkoznak be. — Nem csak Csángóföldön, hanem a migrációban és nem emigrációban, ahogy sokan használják, is nehéz a megmaradás, mert azok a magyarok, akik ma érkeznek a nyugati szétszórtságba, azoknak nincs nemzeti öntudatuk, keresztény tartásuk, nem követik a Szent István-i örökséget — hangsúlyozta Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök, a külföldi magyarok lelki szolgálatának összehangolásával megbízott vándorpüspök, kiemelve, hogy az Erdélyből és Vajdaságból kivándorlók némileg javítják ezt a képet.
A Pogár Róbert által felvetett változtatás azt célozza meg, hogy a magyar mise érdekében a felek folytassanak párbeszédet, amiben megegyeznek, azt tartsák be, kölcsönösen értsék meg egymást, határolódjanak el a sértő, szélsőséges kijelentésektől, és vetkőzzék le gyanakvásaikat. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke mintegy összegezte a moldvai csángók misetörekvéseit: Semmi mást nem akarunk, csak odatartozni ahhoz a kultúrához, ami a miénk.
A tanácskozás ma Lábnyikon folytatódik, ahol együtt misézik Cserháti Ferenc magyarországi és Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök.
