A baróti Tanulók Klubja létrehozása óta tanulók ezreit tanította szórakozva, nyújtott életre szóló élményt. Első igazgatója, Lázár Antal vezetése alatt kiemelkedő eredményeket ért el a Kaptza Mária által vezetett néptánccsoport, a fúvósokat irányító Kónya Pál, a természetjáró kört vezető Lőrincz Sándor, az elektronika alapjait megmutató Süketes János, a kémia világát feltáró Kinda Irma. Az 1989-es eseményeket követően kissé visszaesett a munka, az új kezdetet Dimény Olga tanárnő 1996-os kinevezése jelentette.
Bár épületük nem volt — azaz fizikailag létezett, ám állaga használhatatlanná tette —, és tevékenységét mindenki ott tartotta, ahol tudta, a befektetett munka elkezdte megmutatni termését. A Gaál Tünde vezette bábcsoport eljutott a nemzetközi Kárpát-medencei találkozó döntőjére, 1997-ben Baróton megszervezték az azóta már tizenharmadik életévét taposó Nemzetközi Tánc- és Tornafesztivál, s a fáradhatatlan Kaptza Máriának köszönhetően ismét népszerű lett a néptánccsoport is. Ma hatszáznál több gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok. Dimény Olgával a hétköznapi tennivalókról és a körök sikereiről beszélgettünk.
— Arra kérem, mutassa be röviden a Tanulók Klubjának napi tevékenységét. — Nagyon jó oktatógárda alakult ki, s ez a köreink népszerűségén is látszik: hétről hétre 630 óvodás, elemista és középiskolás fordul meg nálunk. Jóformán Erdővidék minden könnyebben megközelíthető szegletéből járnak hozzánk gyermekek. Olyan eset is van, hogy a szülők összefogtak, s felváltva hozzák be autóval, de az sem jelent kivételt, ha csak külön ezért jönnek be autóbusszal. A kézműves- és bábostevékenységet vezető Gaál Tünde, a kartinggal és közlekedési körrel foglalkozó Katona Csíki Ferenc, az informatika, digitális fotó és elektronika szakokat oktató Bálint Ferenc tizenkét-tizenkét csoportot tanít, a fafaragó Józsa Józsefnek öt, a néptáncos Imre Andreának és Nagy Csabának négy, a modern táncos Nagy Csillának két, a fúvószenekart oktató Vágási Istvánnak egy csoportja van, hozzám, a mazsorettre pedig hat csoportba száznál többen járnak. — Mennyire sikerült eredményesen dolgozniuk? Érmekben, helyezésekben mennyire kifejezhető a befektetett munka? — Nemrég készítenem kellett egy statisztikát, abból idéznék: diákjaink összesen harminckilenc eseményen léptek fel, ezekből hat megyei, nyolc megyeközi, öt országos és négy nemzetközi verseny volt, a begyűjtött 74 díjból 27 első, 26 második és 21 harmadik helyezés lett, Barótot az újvidéki Törökbecsén, a felvidéki Párkányon és az anyaországi Zircen képviseltük sikeresen. Itthon sikerült megszerveznünk a tánc- és tornafesztivált, a Barátság tánclépésben nevet viselő néptánctalálkozón hatszáznál több fiatalt fogadtunk, megünnepeltük a Princess mazsorettcsoport fennállásának tizedik évfordulóját, a Tavaszvárás nevű gálaműsorunkon mintegy százötvenen léptek fel, volt jégkarneválunk, karácsonyi és húsvéti vásár is. Egyszóval: elégedett vagyok, úgy érzem, sikerült valami olyant adni diákjainknak, ami jobbá teszi őket, s olyan élményekben részesültek, amely hosszú úton elkíséri őket. — Csak néhány éve újították fel a székhely épületét. Honnan sikerült az igényes munka elvégzésére pénzt találniuk? — A tanügyminisztérium, a megyei tanács, a Tanulók Palotájának vezetősége és nem utolsósorban a temérdek áldozatot vállaló szülők mellettünk álltak, megértették, hogy működésünknek eredménye van, így ha több részletben is, de megkaptuk a szükséges pénzt. A földszinten levő öt terem felújítását 2005-ben végeztük el, 2007-ben az emeletet is sikeresen rendbe tettük, idén pedig elhatároljuk a folyosót és a kupáknak otthont adó termet, amely úgy öltözőként is szolgálhat, a pincét használhatóvá tesszük, s ha pénzünk marad, a kartingpályát is újraaszfaltoznánk. Bár a következő esztendőkre is marad tennivaló, de a nagyját már elvégeztük. Örvendek, hogy az emeleten pótágyakkal együtt negyvenöt vendéget tudunk elszállásolni, s megfelelő mellékhelyiségek is vannak. A vendégek fogadása kiemelten fontos számunkra, hiszen megtörténik, néhány csoport csak akkor tud rendezvényeinkre eljönni, ha éjszakára is fogadni tudjuk, ezenkívül bevételi forrást is jelent. Fontos, hogy egyéb bevételünk is legyen, hiszen Barót város polgármesteri hivatala évek óta nem segít, így például a külföldi kiszállásokat csak a támogatók segítségével tudjuk megoldani, az ő zsebük pedig véges. Hogy az önkormányzat nem segít, igencsak felróvom nekik: számos helyen képviseljük sikeresen a várost, ráadásul az adófizetők gyermekeit képezzük, azt is mondhatnám, hogy Barót jövőbeli polgárait, munkavállalóit tanítjuk, ezért több megbecsülést érdemelnénk.
