Soha nem sikerül teljes képet rajzolni arról a településről, amelynek nem tudunk betekinteni históriájába. Mert csak a múlttal együtt egész a jelen. Néhány óra alatt kerekké rajzolódik egy ilyen kis szentföldi falunak a jelene, ám a múlt ködéből előhozni a lepergett évszázadok néhány eseményét nehéz, avagy szinte lehetetlen. Két példát említünk: a katolikus falu filiális kápolnájának múltját és Zsidóvárát. Nem hiába Szent Péter és Pál vértanú apostolok a helybeli kápolna védőszentjei: megtérésükkel, vértanúhalálukkal ma is sugallják, hogy a nehéz megpróbáltatást a mindenkori újrakezdés követi. Ezt kereste ez a kis lélekszámú közösség is a 16. század óta.
A 2002-es népszámláláskor 277 lakost vettek számba Kurtapatakon. 1868 óta, amikor 631 lakója volt a településnek, felénél kevesebbre apadt az itt élők száma. Meggondolkoztató, ugyanis még a múlt század elején 503 katolikus lelket említ az 1903-ban kiadott erdélyi katolikus Schematismus, 1915-ben pedig 545 lakója volt. Ez majdnem a teljes lakosságot jelenti, merthogy Kurtapatak katolikus lelkek által lakott település volt, és ma is az. Nos, jöjjön a szociológiát kutató fiatal, vezesse le, miért fogyunk, miért fogytunk.
Hatan is iskola
Összesen hat tanulója van a falucska iskolájának. Az 1936-ban emelt épület eléggé jó állapotban, a szülők és a mindenkori önkormányzat gondoskodásából beépített és uniós szintű fürdőszobával és illemhellyel. Az erdő-közbirtokosság jóvoltából hajópadlón járnak a gyerekek, faburkolat is került a falra. Már Esztelneken jelezték, hogy a szülők egy része, mert közel a felsőesztelneki iskola, elemista gyereküket szívesebben járatják oda, ugyanis „Kurtapatakon csak osztatlan osztályban tanulhatnak. No meg iskolabusz is jár Esztelnekre." Nem akarjuk ezt vita tárgyává tenni, hisz végül is mindenki oda járatja gyerekét, ahová jónak tartja, azt azonban nem sikerült kibogozni, kinek mennyire fáj ebben a faluban az, hogy egy adott pillanatban megszűnhet a település ősi iskolája.
Mike Sándor tanító már várt. Tanulói is maradtak. Mindnyájan a számítógép mellett ültek. Könnyen kezelik, mi több, saját oktatóprogramokat is használnak, amelyek kimutatják, hogy helyes feleletet adtak-e a feltett kérdésre, vagy sem. Nem kell a tanítónak minden percben ott állnia a tanítványa mellett, a feleletet a komputer előtt adja a tanuló. A tanítónak is számítógépe van. Szeretik ezt az interaktív módszert. Reggelente hamarabb bejönnek, vagy délutánra is maradnak, mert „számítógépen könnyebb matekozni, érdekesebb".
— Ez az iskola nem szűnhet meg — szólt bele határozottan a felnőttek beszédébe Molnár Emőke tanuló. — Most készülünk a matekolimpiára.
Éreztük, hogy megkapták az osztatlan osztályban is az alapokat a tanulók, bátran vetélkednek a megosztott osztályban tanuló kortársaikkal. Bárki megismerheti a tudomány itteni várát, hisz bemutatkoznak az iskola honlapján.
— Mi az iskolai év kezdetén kérdőívet készítettünk, a szülőkkel együtt összeállítottuk a tanév beiskolázási tervét. Jövőben is leszünk minimum heten, de lehet, hogy nyolcan — mondta a tanító. — Öt elsősöm lesz, és marad még két negyedikes.
Voloncs Tünde, a Bod Péter Tanítóképző frissen végzett óvónője itt kezdte pályafutását. Tizenöt kisgyereket oktat-nevel. Ők képezik Kurtapatak aranytartalékát. Molnár Mónika kis óvodás kisméretű számítógépen szórakozott, s megtudtuk, hogy ezeken a gépeken óvodásprogramok is vannak. Nőtt az újszülöttek száma. Haza is költöztek családok, s az esztelneki készruhagyár megtartó erő Kurtapatak számára. Alapjai ezek a falumegújulásnak, a folyamatos újrakezdésnek.
Az arányos fejlesztés a jó megoldás
Kedvemre való faluközösség ez, és örvendek, hogy hozzánk tartozik. Összetartóak, közmunkára mindig készek, ki is állnak az igazuk mellett, mert három tanácstag (Csavar Péter, Illés Levente, Keresztes Elemér) képviseli a falut, de mint mindenhol, itt is kilóg egy-két személy a sorból, aki szeretné visszafelé húzni a szekér rúdját — jellemezte a lakóközösséget Varga Attila esztelneki polgármester. Elmondta, 2005, a község önállósulása óta arra törekedtek, hogy arányosan jusson a településfejlesztésből ennek a falunak is. A kis távolság miatt a 3.22-es integrált programban úgy terveztették meg a vízellátást és a kanalizálást, hogy a két települést közös hálózat lássa el.
Az új ravatalozó
— A lepergett három év alatt javítottunk a falu utcáin, két új hidat építtettünk, javítottunk a kultúrházon, melléje illemhelyet építettünk, és nemrég fejeztük be az új ravatalozót, mely önerőből épült, besegített a közbirtokosság is — sorolta a polgármester. — Sajnos, elég gyakran használjuk. Nemrég hunyt el a település két lakója, a közösségi élet meghatározó személyiségei: Elekes Balázs tanító úr és Fekete László, a közbirtokosság tevékeny elnöke. Utóbbi nem kis gonddal és akadályok közepette irányította az erdő-közbirtokosságot, előbbi hatvanhárom évig volt a falu tanítómestere, két évet a csángótelepen, Gyertyánoson tanított. Magukkal vittek egy adag tudást, példamutatást és a múlt ismeretét. Festői fekvése miatt Kurtapatak alkalmas lenne a falusi turizmus kifejlesztésére, a gyertyánosi csángóteleppel egyetemben, amelynek övezetéről, mint vendégforgalmi értékről, vannak már elképzeléseink. Nem marad el a szociális-kulturális jellegű fejlesztés sem: ezt szolgálná a délutáni oktatást biztosító multifunkcionális központ, melyhez hasonló már működik a községközpontban. Kurtapatakon a Boti vendégházban, a Hanna kulcsosházban szállhat meg, aki a környékkel akar ismerkedni. Ez már élő falusi turizmus. Kultúrotthona helyet adott a nyári kézművestábornak, festőművészeti kiállításnak, turisztikai látnivaló már a Tuzson-portán Vetró András turulszobra.
Emberpróbáló jelen
Fekete László halála után a 733 hektár kiterjedésű erdőbirtokosság alelnöki teendőit Csibi Albert vette át, aki eddig erdőgazdaként működött. Egy ilyen kis településnek az ősök által megteremtett birtok gazdasági erőt jelent, megalakulása, 2001 óta is számtalan esetben segített a falu közösségi gondjaiban.
— Van még 63,9 hektár legelőterületünk fenn, a Muhoson, a Veresvízi láp övezetében — tájékoztatott Csibi, ami turisztikai értéket is jelenthet, tesszük hozzá mi. — Az erdő egy része értékes. Most termeltettünk ki 1216 köbméter fenyőfát. Adósságunk nincs, s a vezetőség úgy látta jónak, hogy a tagságnak pénzt adjunk osztalékként. A ravatalozó építésében is részt vállaltunk, most rendeltük meg a belső bútorzatot, felszerelést.
Védőszentek
Csibi Albert látja el a katolikus filia gondnoki teendőit is. Illyés K. Imre esztelneki plébános misézik itt rendszeresen az 1874-ben épített kápolnában. Jakab Ferenc építette, oltárképe a két apostolt, Szent Pétert és Pált ábrázolja. ,,Bent javíttattunk, kicseréltük a padlózatát — mondta a gondnok —, most a külső következne. A közbirtokosságtól kapott összeget kiegészítettük a perselypénzből. Ha engedi az idő, kívül leverjük a salétrom ette vakolatot, ha megfog a hideg, jövőre marad."
Mennyire szükség lenne itt a pénzre! Ki a hibás abban, hogy egykor a filia tulajdonát képező, közel három hektár földvagyon (igaz, apróbb elszórt földcsíkok) még nincs kimérve? Mi nem mondhatunk le erről a vagyonról — nyilatkozta Csibi, de sorsa a Polyántól való leválás és az esztelneki önállósulás forgatagában, a két földosztó bizottság tébolya miatt még most is levegőben lóg! Méltányos volna — mivel egyházi közösségi vagyon — valahol együtt, tagosítva visszajuttatni — tesszük hozzá mi.
Nélkülözhetetlen helytörténet
Méltatlanul feledi a jelenkor az esztelneki volt ferences barátok helytörténet-kutatóit. A történész és genealógus P. Benedek Fidél (1907—1979) esetében ugyan megtört már a jég, de néhai P. Balázs Aba atya (1917—2004), a helybeli kápolna históriája és sok más egyháztörténeti tanulmány szerzője egyelőre majdnem ismeretlen. Tőle tudjuk, hogy volt a falunak a mai temetőkert közelében még egy régi kápolnája, melyet Baka Mártonné építtetett 1663-ban. Romjait még a 19. század derekán látni lehetett, s helyét a Baka család emlékkereszttel jelölte meg 1889-ben, melyet, bár feliratát ismerjük, nem újított meg a falu. Onnan kerülhetett a mai kápolnába az 1774-ben öntött és ma is működő, műkincs értékű kis harang is. Értékes adatok, melyek nélkül nem lehet összeállítani falufüzetet a településről. S mert Esztelnek falufüzete már elkészült, hisszük, hogy Kurtapatak közössége, a közbirtokosság, az önkormányzat, no meg jóakaró támogatók össze tudnák hozni a szükséges nyomdai költségeket. Ebben a kis füzetben lehetne tisztelegni Aba atya ferences barát emléke előtt, aki évtizedeken át pásztorolta e filiális hitközösséget.
Ha mélyebbre ásnánk a falu régmúltjában, a közeli Zsidóvár ismeretlen történetével is szembeütköznénk. Meglehetős homály fedi. Székely Zoltán régész egy bronzkori erődített települést helyezett ide, Winkler Imre polyáni lakos szerint a brassói Lengyel Zoltán 1961-ben ezüstpénzt talált ezen a helyen, néhai Fekete László így zárta egy alkalommal a Kurtapatakon kirobbant vitát: Egy tégla alakú, lapos hegyi puszta ez a hely, ahova a 20. század elején a vágterekből kitermelt fát hordták egy zsidó fakereskedőnek a helybeli fuvarosok. S mert a zsidó ideges volt, a fuvarosok kiáltották egymásnak: siessetek te, mert a zsidó vár! Innen eredhet a hely neve...
