Az elmúlt harminc évben több aszályos év volt, mint a XIX. században összesen! Akárki akármit mond, változik környezetünk, s erre készülnünk kell. Az idei példa mutatja, hogy komolyan kell venni a tudósok tanácsait, intelmeit — erről beszélgettek Kecskeméten az Aszály és szárazodás konferencia résztvevői.
Sokan nem veszik komolyan a klímaváltozással együtt járó gazdasági nehézségeket, holott a gazdálkodó a bőrén érzi már ezeket. Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a kalászosoknál az ebből adódó bevételkiesések 25 százalékkal nőttek az elmúlt években. A tudományos konferencián Láng István akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács társelnöke konkrét számokat sorolt. Súlyos és nagyon súlyos aszálykáros év a XIX. században 7, a XX. században 14 volt. Az elmúlt 30 évben már 8! Napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát.
A tudósok szavait igazolja a határ: a búza, árpa, rozs, zab idei termését a kora tavaszi aszály negyedével vetette vissza. Idén több mint két hónapig nem volt országos eső Magyarországon sem, ami viszont az őszi munkákat nehezíti: olyan mértékben szárad ki a talaj, hogy sok helyen nem lehet megfelelően előkészíteni a vetéshez. Gépek törnek, harmadával, felével többe kerül a talajmunka, mint szokott, az elvetett magvak nem kelnek ki. Az utóbbi napok esőzése nem oldotta meg az aszályt, a jövő évi kalászos gabona már megszenvedte a szárazságot, s könnyen megtörténhet, hogy a gazdák eleve vesztesen indulnak a szezonnak.
És ez csak a mezőgazdászok kára, pedig a szárazodás minden ágazatra nézve rendkívül káros. Hiszen a víz- és élelmiszerhiányon túlmenően a humán- és állategészségügyben, élelmiszeriparban, infrastruktúrában, építészet talajmechanikai vonatkozásaiban, energiaiparban, szállításban, közlekedésben, turizmusban stb. is halmozottan okozhat károkat, amit tetéz az, hogy a szárazodás kiterjedése térben is megnő.
A vízhiány, a szárazodás nemcsak gyakoribbá, elhúzódóbbá válik, hanem várhatóan súlyosan érinti a természeti környezetet és a természeti erőforrásokat, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelőalapokat. Ez különösen ráirányítja a figyelmet a lakossági víz- és élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságára, valamint az ivóvíz és az élelmiszer-alapanyagok minőségének romlására. A tudósok ezért 12 pontból álló ajánlást fogalmaztak meg. Ezek lényegében a döntéshozókhoz szólnak, nekik kell meghozniuk azokat az intézkedéseket, melyekkel a magyarországi tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzhető. A javaslatok között szerepelnek a társadalmi tudatformálásra, a vállalkozásokra, gazdasági szervezetekre vonatkozó ajánlások a döntéshozási stratégiai és finanszírozást érintő kérdések mellett.
(Szabad Föld/AgroLine)
