Robert Fico szerint Pozsony az Európa Tanács október végi ülésén megvétózza a Lisszaboni SzerzÅ‘dés kiegészÃtésére vonatkozó cseh javaslatot, ha a BeneÅ¡-dekrétumok ügyében esetleg Csehországnak adandó uniós biztosÃtékok Szlovákiára nem vonatkoznának.
Václav Klaus cseh elnök a hónap elején közölte: nem Ãrja alá a Lisszaboni SzerzÅ‘dés ratifikációs okmányát, amÃg Csehország mentességet nem kap a szerzÅ‘dés részét képezÅ‘ emberjogi charta hatálya alól. A cseh államfÅ‘ szerint csak Ãgy lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a BeneÅ¡-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepÃtett németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
Fico azt állÃtja: a BeneÅ¡-dekrétumok révén a háború utáni Csehszlovákia az ellenséggel és a fasiszta kollaboránsokkal számolt le. A dekrétumok tartós részét képezik a cseh és a szlovák jogrendnek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megváltoztathatatlannak és megsemmisÃthetetlennek minÅ‘sÃtette Å‘ket — jelentette ki. FelhÃvta a figyelmet arra, hogy a BeneÅ¡-dekrétumokat Szlovákiában hosszú ideje elsÅ‘sorban a ,,magyar politikai képviselet" kérdÅ‘jelezi meg. ,,MegsemmisÃtésükkel ugyanis megnyÃlna az út ahhoz a vagyonhoz, amelyet Csehszlovákia hivatalosan vett el a fasiszta rendszert támogató emberektÅ‘l" — mondta a kormányfÅ‘.
A svéd külügyminiszter és az Európai Bizottság elnöke is kizárta azonban azt a lehetÅ‘séget, hogy Szlovákiára ne vonatkozzék az Európai Unió reformszerzÅ‘désének részét képezÅ‘ emberjogi charta teljes körű teljesÃtésének kötelezettsége. Carl Bildt arra emlékeztetett, hogy Szlovákia már befejezte a szerzÅ‘dés ratifikálásának folyamatát, José Manuel Durao Barroso pedig azt sürgette, hogy a tagállamok ne gördÃtsenek mesterséges akadályokat a szerzÅ‘dés útjába. Burkoltan mindketten értésre adták azt is, hogy nem értenek egyet a cseh elnök felvetésével sem, aki Csehországnak szeretné elérni az emlÃtett mentességet.
