Fontosnak nevezte a Kárpát-medencei magyar nyelvoktatás ügyének átgondolását, mivel ,,világossá kell tennünk, kinek mi a dolga abban, hogy a különböző államok magyar anyanyelvű polgárai az óvodától az egyetemig magyarul tanulhassanak". Ugyancsak átgondolásra érdemesnek nevezte a határon túli magyar közösségek anyagi támogatásának rendszerét. Szerinte közös Kárpát-medencei kultúrpolitikára is szükség van, mert ,,általában a magyar kultúra elrojtosodásának, silányulásának szemtanúi vagyunk". A szlovák—magyar viszony kapcsán elmondta, hogy ,,az autonómia fontos európai érték, amely nem tűri kettős mérce alkalmazását: ami jár egy katalánnak Spanyolországban vagy egy svédnek Finnországban, az jár a felvidéki, délvidéki, erdélyi magyaroknak is".

Vádemelési javaslat a Magyar Gárda főkapitánya ellen

Vádemelési javaslattal zárta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda főkapitánya elleni nyomozást, amelyet még júliusban indítottak törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt — közölte tegnap a rendőrség. Az eljárást korábban egy, az interneten megjelent felhívás miatt indították, miszerint a Fővárosi Bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda demonstrációt kíván tartani a fővárosban. A rendőrség szerint a július 4-én az Erzsébet téren és 11-én a Szabadság téren tartott rendezvényeken elhangzott beszédek is megalapozták bűncselekmény elkövetését.

EP-megemlékezés az 1956-os forradalomról

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi székházában ünnepélyesen megemlékeztek tegnap az 1956-os forradalom 53. évfordulójáról. Az EP magyar néppárti delegációja, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezésében a parlamenti ülés szünetében tartották meg az ünnepséget, amelyen fellépett a Zergeboglár erdélyi gyermek táncegyüttes. Az évfordulós rendezvényre a szervezők meghívót küldtek az Európai Parlament minden képviselőjének, így a Jobbik delegációjának is. Az MSZP részéről Herczog Edit EP-képviselő vett részt a megemlékezésen. A szocialisták — közölte Tabajdi Csaba, az MSZP-delegáció vezetője — testületi szinten nem kívántak együtt ünnepelni a Jobbikkal.

Második forduló Afganisztánban

Második fordulót tartanak november 7-én az afganisztáni elnökválasztáson, miután csalások miatt érvénytelenítették a szavazatok egy részét, és egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint 50 százalékát — jelentette be tegnap Kabulban az afgán választási bizottság. A testület közlése szerint Hamid Karzai elnök a szavazatok 49,67 százalékát szerezte meg az augusztus 20-i első fordulóban. Az elnök közölte, beleegyezik, hogy második fordulót tartsanak. Ebben az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt, Hamid Karzai és kihívója, Abdullah Abdullah volt külügyminiszter méri össze erejét. Barack Obama amerikai elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egyaránt üdvözölte, hogy Hamid Karzai hivatalban levő államfő beleegyezett az afgán elnökválasztás második fordulójának kiírásába.

Peking ellenzi a dalai láma útját

Kína határozottan ellenzi, hogy a dalai láma ellátogasson Arunácsal Prades indiai szövetségi államba. Ma Csao-hszü kínai külügyi szóvivő kijelentette: Kína álláspontja változatlan és egyértelmű Arunácsal Pradest illetően, és határozottan ellenzi, hogy a dalai láma ellátogasson ebbe a térségbe. Kína és India több mint fél évszázada nem tudja határvitáit lezárni, és a két szomszédos ország 1962-ben rövid háborút vívott egymással, amelyből India került ki vesztesen. India északkeleti határállama, Arunácsal Prades már a XX. század eleje óta okoz feszültséget Kína és az akkor még brit gyarmat India között. Peking szerint e szövetségi állam egy része Kínához tartozik, India viszont azt állítja, hogy Kína 38 000 négyzetkilométernyi területet foglalt el területéből Kasmírban.