Az államfő kiemelte: három vezérmotívum uralta azokat az 1956-os megemlékezéseket, melyeken részt vett. Ezek közül a legfontosabb, hogy az ’56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel — mondta. Hozzátette: 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat. Sólyom László szerint a harmadik visszatérő gondolat 1956 arca: a felszabadult öröm és a gyász kettőssége.

Húsz éve született a szabad Magyarország

Bajnai Gordon tegnap a Parlamentben rendezett ünnepi konferencián közölte: 1956-ban a forradalom és szabadságharc elbukott, de célját elérte, ugyanis 1956. október 23-án fogant az 1989. október 23-án született szabad Magyarország. A miniszterelnök szerint 1989-ben jól döntött Magyarország, hogy a Nyugathoz kötötte magát, és saját kezébe vette sorsa alakítását, újból elindulva azon az úton, amelynek végén az erős, sikeres és gyarapodó Magyarország van. A rendezvényen Katona Béla házelnök arról beszélt, hogy az 1956-os események nyomán egy világ tanulta meg tisztelni a jogaikért harcoló magyarokat.

Figyelmeztetés a nyelvtörvény betartására

Írásban figyelmeztette a szlovákiai kulturális minisztérium Kopasz Józsefet, Nagytárkány polgármesterét az államnyelvtörvény előírásainak betartására. A levélben arra figyelmeztették, hogy Szlovákiában 1996. január 1-je óta a községi hangosbeszélőn államnyelven köteles tájékoztatni a lakosokat. Ezenkívül felszólították: megadott határidőn belül írásban tájékoztassa a hatóságokat arról, hogy az államnyelvről szóló törvény előírásait Nagytárkányban eddig miképp tartották be. A polgármester tájékoztatása szerint a hivatalos és közérdekű ügyekről a község szlovák lakóit eddig is anyanyelvükön — írásban — értesítették, ám azt elismerte, hogy a falu hangosbeszélőjén a lakosokat eddig csak magyar nyelven tájékoztatták. Nagytárkánynak jelenleg majd 1500 lakosa van, a polgármester ismeretei szerint öt helybeli nem beszél magyarul.

A NATO és Afganisztán

A NATO főtitkára szerint az afganisztáni helyzet megoldása továbbra is a szervezet első számú feladata. ,,Világosan látom, hogy egyre többen — és itt, Szlovákiában is — felteszik a kérdést, nem túl költséges-e az afganisztáni beavatkozás. Ezeknek az embereknek szeretném egyértelműen megüzenni: magasabb árat fizetnénk azért, ha nem lennénk ott" — jelentette ki Anders Fogh Rasmussen egy biztonsági konferencián Pozsonyban. Rasmussen úgy vélekedett: ha a NATO hátat fordítana Afganisztánnak, akkor ,,az ország újra az al-Kaida gyakorlótelepévé változna". Ennek következtében bizonytalan helyzet alakulna ki egész Közép-Ázsiában, s ,,csak idő kérdése lenne, hogy ezt Európában is megérezzük". A főtitkár hangoztatta: ,,A terrorizmus ma már globális probléma."