Az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) felmérése során a világ 92 országának 1200 pénzügyi szakemberét kérdezték meg a válságból való kilábalásról, és kiderült, hogy még mindig többen bizalmatlanok és pesszimisták, mint bizakodók: az előbbiek 33 százalékos, az utóbbiak 31 százalékos arányt tettek ki. Ugyanakkor 44 százaléknyian úgy vélik, hogy a visszaesés már elérte a mélypontot, és a helyzet egy ideig még stagnál. Az ázsia—óceániai, afrikai és részben a közép-kelet-európai térségben sokkal erősebb az üzleti bizalom, s itt jóval optimistábbak, mint nyugat-európai és amerikai kollégáik.

A német lakosság sem bízik egyelőre a már megkezdődött gazdasági javulásban a növekvő munkanélküliség és a romló kereseti kilátások miatt, továbbá a roncsprémium-program kifutása is érződik a vásárlási hajlandóság lanyhulásán. Hétfőn kiderült, hogy romlott a fogyasztói bizalom: a novemberre szóló hangulatmutató négy pontra csökkent az előző 4,2 pontról, miközben az elemzők javulásra, 4,5 pontra számítottak. Idekapcsolódó hír, hogy az ifo német gazdaságkutató intézet prognózisa szerint jövőre átlagosan 4,1 millió lesz Németországban a munkanélküliek száma. Hans-Werner Sinn, az ifo elnöke annak ellenére is magas munkanélküliséggel számol, hogy az intézet háromszázezerrel csökkentette júniusban kiadott prognózisát.

Kína a világgazdasági recesszió közepette is újabb piacokat hódított el exportversenytársaitól, és az elemzők szerint előnye a talpra állás után is sokáig megmaradhat — mutatott rá a The New York Times sanghaji keltezésű értékelésében. Kína kivitele idén már meghaladta Németországét, és ezzel a világ legnagyobb exportőrévé vált. A kínai gyárak a fizetések és más költségtényezők csökkentésével képesek gyorsan lefaragni az árakat, menedzsereik pedig arra hivatkoznak, hogy az amerikai vevők éppen ezt követelik.

Soros György magyar-amerikai nagybefektető a hétfői The Financial Timesban arról írt, hogy a 2008-as összeomlás cáfolta azt az elméletet, amely szerint a piacok mindig egyensúlyra törekszenek, ezért a szabályozó hatóságoknak kell magukra vállalniuk a túl nagyra duzzadó árfolyambuborékok megakadályozásának felelősségét. Az üzletember szerint a 2008-as tőzsdekrachot egy olyan szuperbuborék kipukkadása okozta, amely már 1980 óta duzzadt, és több kisebb buborékból állt. Pénzügyi válságok esetén a hatóságok beavatkoztak, gondját viselték a bajba került intézményeknek, pénzügyi és költségvetési élénkítést alkalmaztak — mindezzel még nagyobbra duzzasztva a szuperbuborékot.