Közeledik az év vége, hónapról hónapra csökken a világversenyek száma. Októberben mindössze öt világbajnokságot rendeztek — torna, vívás, íjászat, atlétika (élmaraton).
Nem vallottak szégyent a mieink — természetesen, a magyarokra és a románokra gondolunk. Jobban a románok szerepeltek, három aranyérmet nyertek, Drăgulescu egymaga kettőt. Az éremtáblázatra huszonnégy ország iratkozott fel, a legtöbb aranyéremmel Kína.
Világbajnokságok:
Kína 6 3 2
Olaszország 5 2 4
Románia 3 2 1
Kenya 3 2 0
Oroszország 3 1 5
Egy. Államok 3 1 2
Magyarország 1 2 3
Németország 1 1 3
Franciaország 1 1 3
Japán 1 1 2
Ukrajna 1 1 2
Eritrea és Nagy-Britannia 1—1—0, Hollandia és Ausztrália 0—2—1, Etiópia és Lengyelország 0—1—2, Argentína 0—1—1, Dél-Korea, Kanada, Bulgária és Svájc 0—1—0, Spanyolország és Izrael 0—0—1.
Röplabda, pálya kerékpár és cselgáncs szerepelt az Európa-bajnokságok műsorán. A mieink közül csak a magyarok szereztek valamilyen érmet. Az Európa-bajnokságok legszorgalmasabb éremgyűjtője Oroszország volt.
Európa-bajnokságok:
Oroszország 2 3 1
Németország 1 1 1
Belgium 1 1 0
Magyarország 1 0 1
Lengyelország, Csehország és Litvánia 1—0—0, Franciaország 0—2—1, Hollandia 0—1—1, Spanyolország, Olaszország, Ukrajna 0—0—1.
Megyénk mérlege:
Sajnos, csak az országos bajnokságokra alapozhat, világversenyen nem vettek részt sportolóink. Az országos bajnokságokon szereztek hét arany-, hat ezüst- és kilenc bronzérmet. Sportágakra lebontva:
karate 2 3 1
birkózás 2 2 6
torna 2 1 2
motorsport 1 0 0
Ennyire futotta erőnkből, ennyire adott lehetőséget az országos versenynaptár.
(á)
