Szlovákia viszont nem különcködött, így a felvidéki magyarokat is megilleti majd az alapjogok védelme. Komoly diplomáciai hadművelettel sikerült semlegesíteni a Lisszaboni Szerződésre leselkedő cseh fenyegetést csütörtök este Brüsszelben. Az EU-s kormányfők tegnapi csúcstalálkozója előtti egyeztetéseken a magyar kormányfő osztrák és német partnerével szorosan együttműködve komoly szerepet játszott abban, hogy Csehország végül elvi ígéretet tett a Lisszaboni Szerződés aláírására, így elhárult az utolsó akadály is a szerződés január 1-jei életbeléptetése elől. A szerződéssel, illetve annak alapjogi chartájával szemben Václav Klaus cseh államfő kifogásokat fogalmazott meg. Bele akarta foglaltatni a szerződésbe, hogy az alapjogi charta nem írhatja felül a II. világháború utáni Csehszlovákiában hozott — a német, osztrák és magyar kisebbség kollektív bűnösségét és jogfosztását is kimondó — Beneš-dekrétumokat. Attól tartott ugyanis, hogy a Csehországból kitelepített szudétanémetek milliói kárigényt nyújthatnak be elkobzott ingatlanjaikért és ingóságaikért. Végül Csehország úgy kapott mentességet a charta alól, hogy az csak akkor érvényesül, ha a tagállamok egy külön dokumentumban majd a jövőben megerősítik. A csehekkel kötött megállapodásban — a cseh tárgyalócsapatnak Václav Klaus nem, csak megbízottja volt a tagja — elsőként is tisztázták, hogy a chartának és a Beneš-dekrétumoknak semmi köze egymáshoz, emellett nem retroaktív, azaz a múltban született jogszabályokra vonatkozóan nincs hatálya. Másrészt megadták a lehetőséget Csehországnak, hogy a jövőben — például az EU további bővítése miatt — kérhetik a mentességet a charta hatálya alól — erről akkor a tagországoknak együtt kell dönteniük. A megállapodásban Klaus ígéretet tett, hogy a cseh alkotmánybíróság november 3-i döntése után aláírja a szerződést. Brüsszelben mindenki boldog. Az EU azért, mert elhárult az utolsó akadály is a Lisszaboni Szerződés életbeléptetése elől, Csehország azért, mert Klaus lehetőséget kapott a méltóságteli visszavonulásra, hiszen ígéretet kapott rá, hogy a jövőben akár mentesülhet is a charta hatálya alól, Magyarország meg azért, mert Szlovákia végül is nem csatlakozott Csehországhoz, így a felvidéki magyarokat is megilletik a chartában szavatolt alapjogok és ezek európai szintű védelme.

Novemberben rendkívüli EU-csúcs

Rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket — egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európa Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét. A tegnap zárult kétnapos EU-csúcs helyszínén több politikus szólt a rendkívüli csúcs tervéről, de pontos dátumot egyelőre nem adtak meg. Brüsszeli újságírói körökben november 12-i vagy 19-i időpontot valószínűsítenek.