Katasztrofális a romániai oktatás helyzete — derül ki abból a jelentésből, amelyet Emil Boc miniszterelnök, ideiglenes oktatási miniszter nemrég továbbított a parlamentnek. A romániai diákok teljesítményük és iskolában eltöltött éveik száma alapján az uniós országok leggyengébbjei közé tartoznak. A gyermekek egyötöde nem jár óvodába, a végzősök egyharmada pedig nem érettségizik, az iskolások egynegyede képtelen a legelemibb matematikapéldát megoldani.
Az oktatási minisztérium által készített felmérés rámutat, még a környező volt szocialista országokhoz, Magyarországhoz, Csehországhoz vagy Bulgáriához képest is csak gyenge, középszerű szintet ér el a hazai oktatási rendszer. A tanulók húsz százaléka időnap előtt otthagyja a tanügyi intézményeket, így nem csoda, hogy Románia az utolsó helyen kullog az EU-ban a beiskolázott és az iskolaköteles gyerekek arányát tekintve. Legszembetűnőbb a szakiskolai oktatásból lemorzsolódók aránya, ez tavaly rekordot döntött, elérte a 8,9 százalékot. A szakértők szerint ennek oka összetett: magyarázzák a szülők szegénységével, az oktatott szakmák igen kis vonzerejével, de azzal is, hogy a gyerekek menet közben ébrednek rá, nem szeretik a választott szakot.
Romániában a gyerekek iskolai képzése tizennégy évet tart, Szlovéniában, Lengyelországban vagy Észtországban 18-at, és emellett nálunk tanulmányi éveik végén a diákok alig 63 százaléka érettségizik. Bár az iskolai általánosok és az egységes félévik kielégítő tudásszintet tükröztek, a minisztérium felmérése kimutatta, a diákok egynegyede a kiadott természettudományi feladatok 25 százalékát képtelen teljesíteni, a nemzetközi felmérések pedig jelezték, a vizsgált 57 ország közül Románia 47. az olvasni tudás szempontjából. Nem sokkal fényesebb a helyzet a szintén nemzetközi PISA-teszteknél. Az olvasás, matematika és tudományok területén végzett felmérés eredményei alapján Románia 34. a vizsgált 43 országból. Évről évre csökken az egyetemi hallgatók száma is, 2007-ben az érettségizők 62 százaléka iratkozott be a felsőfokú oktatásba (hat százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban), és átlagosan 35 százalékuk abbahagyja tanulmányait diplomaszerzés nélkül. S bár jelentősen csökkent az iskolások száma — nyolc év alatt több mint kétszázezerrel —, még mindig igen magas az egy pedagógusra eső diákok száma.
Az általános tapasztalat mellett most már a szaktárca felmérései is igazolják: alapos reformra van szüksége a román oktatási rendszernek. A törvény megszületett, ám kérdéses, a politikai csatározásokba belefulladt elit tesz-e valamit gyakorlati megvalósításért, a valóban eredményes, képességfejlesztő, vonzó iskola létrehozataláért.
