A festő Barabás Miklós emlékezetes centenáriumi kiállítása óta (1998) az erdélyi magyar művészeti életnek alighanem a legnagyobb eseménye a Barabás Miklós Céh ez év őszére időzített nagyszabású képzőművészeti seregszemléje.
Az alkalom ezúttal is évfordulóhoz kötött, a helyszín pedig ez alkalommal is Sepsiszentgyörgy.
Nyolcvan éve, 1929-ben jött létre Kós Károly, Bánffy Miklós, Szolnay Sándor szorgalmazására az erdélyi magyar képzőművészet helikoni szervezete, a Barabás Miklós Céh. Ez az egyesület vonta védőernyője alá a régió alkotóit, és mutatta fel a leghatásosabban a festészet, szobrászat, iparművészet terén teremtett értékeket. A helikoni védnökséggel született művészszervezet az 1940-es években vált nagykorúvá, hogy nyomban azután a történelem sorsfordító változásának essék áldozatul.
A tizenöt éve, 1994-ben újjáalakult Barabás Miklós Céh jogos örököse lett az egykori művészegyesületnek. Képzőművészetünk jelenét képviseli, jószerint azonos célokkal. Érdekvédelmét és a közösségi fellépés lehetőségét biztosítja a művészeti alkotás elkötelezettjeinek.
E két korszak, de voltaképp az elmúlt nyolcvan év képzőművészeti látleletét, alkotóink értékteremtő munkáját mutatja fel a sepsiszentgyörgyi kiállítás. Történik ez szerencsés helyválasztással, a szervezet emblematikus névadójának választott Barabás Miklós szülőföldjén, Háromszéken.
Most első ízben láthatjuk együtt a Barabás Miklós Céh egykori, már régen eltávozott tagjainak és mai alkotóinak munkáit. Művészetünk múltja és jelene vetül elénk a kiállításon, melyet Kopacz Attila és Vinczeffy László Munkácsy-díjas festőművész rendez a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában és az Árkosi Művelődési Központban.
