A kopjafaállítást egy 11.30 órakor kezdődő emlékfutás — a Şaguna utca aljából, onnan, ahol Gáll Lajos egykori szabóműhelye állott, a közös temetőig, ahová a kopjafát állítják — előzi meg. A rendező Gáll Lajos Futókör szeretettel meghív minden sportbarátot.
Gáll Lajos. Három megye — Hargita (itt született, egészen pontosan Csíkdánfalván, itt halt meg, Korondon), Brassó (itt sportolt az IAR színeiben) és Kovászna (itt lakott, dolgozott, és itt alussza örök álmát, itt, egészen pontosan Sepsiszentgyörgyön) — vallja magáénak a ,,maratoni hírvivőt", aki, eltérően a legenda görög hősétől, célba érkezése után nem esett össze, nem adta vissza lelkét Teremtőjének, hanem szaladt még egy tiszteletkört.
1900. május 9-én született Csíkdánfalván. Huszonkét éves korában Brassóba kerül szabómesterséget tanulni. Igyekezete figyelemre méltó, akárcsak sport iránti érdeklődése. Hosszútávfutóként került be az atlétika történetébe, de ,,az alacsony, tömzsi, rokonszenves fiatalember — ahogy egy korabeli riport jellemzi — kiválóan síelt, nagyszerűen futballozott. Magáról nem szívesen beszélt, annál többet viszont a nyers kosztról, hiszen bátyja, Joachim vallomása szerint vegetáriánus volt, rengeteg gyümölcsöt fogyasztott, és csak úgy, a maga mulatságára futotta a kilométereket..." 1932-ben 3:24:41 órás teljesítménnyel könnyedén nyerte a Balkán-bajnokságot maratoni futásban. Két évvel később ismételt, méghozzá úgy, hogy tizenhat perccel javította meg korábbi eredményét, aztán következett az országos bajnokság és Gáll Lajos nagyszerű teljesítménye, 2 óra 50 perces időeredménye, mellyel bajnoki címet szerzett. Nevét, eredményét Európa-szerte jegyezni kezdték. Az már csak természetes, hogy Románia nevezte őt az 1936-os berlini olimpiára, melynek maratoni versenyéről így írt a Brassói Lapok augusztus 11-i számában: ,,56 versenyző indult, eleinte Zabala (argentin) vezetett, majd visszaesett, és a japán Son győzött 2 óra 19 perc 11,2 másodperces olimpiai rekorddal. Gáll szépen szerepelt: 20., ami a nagy versenyen jó eredményt jelent."
Pályafutása — hat román, három Balkán-bajnoki címmel, egy ezüst- és két bronzéremmel fémjelezve — nem volt zökkenőmentes, gyakran szembe kellett néznie a gáncsoskodókkal, a kor sportvezetésének nemtörődömségével. Egyszer keserűen meg is jegyezte: ,,Nem akarok a görög atléták példájára célozni, ahol az állam hónapokon át treníroztatja a futókat, hiszen köztudomású, hogy én az útiköltségen és a legszorosabb ellátásomon kívül soha semmit nem kaptam..."
Gáll Lajos egészen fiatalon, 44 évesen Korondon halt meg. A második világháború áldozata lett. Testét később Sepsiszentgyörgyre hozták, és a Vártemplom temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Á. K.
