Székelyföldi közigazgatási címerek
Miként hasznosítható döntéshozók, intézmények, politikusok számára a szakemberek tudása? — e kérdésre is próbáltak választ adni az előadók a szombati, Székely jelképek című konferencián Sepsiszentgyörgyön.
Pecsétek, címerek, zászlók avatott ismertetése hangzott el, de emellett kiemelhető a székelyudvarhelyi Mihály János történész gondolata: ,,ha meg akarjuk alkotni a valamikori Székelyföld zászlaját és címerét, vigyáznunk kell arra, hogy ezek hitelesek legyenek; nagyon fontos székely címerrel és zászlóval foglalkozni, de a legfontosabb létrehozni egy gazdaságilag erős Székelyföldet, amely örökké biztosítani fogja, hogy lesz, aki ezeket a jelképeket ünnepeinken magasba emelje".
Jelképeiben is él a nemzet — mondotta bevezetőként Nagy Balázs, a tanácskozás moderátora. A megyei tanács gyűléstermében tartott rendezvényen — ebben a témakörben ez volt az első nagyobb lélegzetű konferencia — Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette: megnézzük, milyen értékeket lehet hasznosítani, mert a szimbólumok, jelképek hozzájárulhatnak múltunk nagyon pontos megismeréséhez. Fel kell tárnunk, ami a miénk volt, és ebből kell építkeznünk, próbáljuk úgy megszervezni a közigazgatást, a programokat, hogy az az összetartozás üzenetét hordozza, le kell bontanunk Székelyföldön a határokat ― tette hozzá.
Tamás Sándor háromszéki megyeitanács-elnök kijelentette: célunk, hogy az eddigi szétfutó energiákat egy irányba tereljük, mert meggyőződésünk, hogy a Székelyföldön van egy erős gondolat, amely a széthúzó energiákat egy irányba tereli, ez pedig a közös Székelyföld fejlesztése. ,,De ahhoz, hogy el lehessen kezdeni a fejlesztést, mellé kell tenni a szimbolika kérdését is. A fejlesztés mellett szükség van a székely brandre, az egységes fellépés része az egységes jelképhasználat is, ahogy a modern szakértők mondják: brand a lelke mindennek" ― mondta a tanácselnök. Tamás Sándor Kovászna megye pecsétnyomóit is bemutatta, egyebek mellett egy olyan kétnyelvű bélyegző lenyomatát, amely még a Magyar Autonóm Tartomány idején készült. Elmondta, szeretnék, hogy Székelyföldön minden település használhassa saját címerét, és a pecsétek ne csak román nyelvűek legyenek, hanem legyen rajtuk magyar szöveg is. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója megjegyezte: a székelyföldi múzeumok között már rég sikerült légiesíteni a határokat.
A székely jelképekről szóló konferencián előadást tartott a marosvásárhelyi dr. Pál-Antal Sándor levéltáros, Székelyudvarhelyről Zepeczaner Jenő és Mihály János történész, valamint lapunk munkatársa, Szekeres Attila heraldikus. Végül bemutatták Cserey Zoltán történész Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18―19. században című, a Charta Kiadó gondozásában frissen megjelent könyvét. A tanácskozás alkalmával a megyei tanács előcsarnokában látható volt Szekeres Attila Székelyföldi közigazgatási címerek című kiállítása, a címereket és a zászlókat a brassói Puskás-Bajkó Gábor hímezte.
