Nem tudta elnökké választani tegnap Marian Luput a moldovai parlament, mert az ellenzéki kommunista képviselők kivonulása miatt nem volt meg a szükséges részvételi arány. A 48 képviselői hellyel rendelkező kommunisták bojkottjával csak a négypárti kormánykoalíció támogatta Luput 53 szavazattal. A 101 fős parlamentben azonban legalább 61 voks szükséges az államfő megválasztásához.
Bár Vladimir Voronin volt kommunista elnök nyilvánosan kijelentette, hogy soha nem fogja támogatni Lupu jelöltségét, akadhatnak olyan kommunista képviselők, akik bizonyos engedményekért cserében esetleg hajlandóak lennének megszavazni a Nyugat-barát koalíció jelöltjét, aki korábban maga is a kommunista párt tagja volt. A parlamentnek harminc napon belül ismét szavaznia kell az államfő személyéről. Ha a következő voksolás sem jár sikerrel, fel kell oszlatni a törvényhozást.
Nincs döntés
Brüsszeli médiaértesülések szerint az európai vezetők hétfői berlini találkozóján sem alakult ki egyetértés abban, kik töltsék be a Lisszaboni Szerződés nyomán létrejövő új uniós csúcsposztokat. Két tisztségről van szó, az EU állam-, illetve kormányfői szintű találkozóinak intézményes keretet adó Európai Tanács elnöki posztjáról, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztségéről, amelyhez az új rendszerben több ezer fős uniós diplomáciai apparátus kapcsolódik majd.
Év végéig aláírható
Barack Obama amerikai elnök szerint az év végéig aláírható az új START-szerződés Oroszországgal. Az amerikai elnök e heti, Japánt, Szingapúrt, Kínát és Dél-Koreát érintő ázsiai körútja előtt a Fehér Házban adott interjút a brit hírügynökségnek. Obama kitért arra, hogy az Egyesült Államok a nukleáris fegyverek és technológiák elterjedésének megakadályozásában az elmúlt hónapokban több haladást tudott elérni, mint az elmúlt néhány évben. A jelenlegi orosz—amerikai START-szerződés december 5-ig hatályos.
Tűzpárbaj a Sárga-tengeren
Észak- és dél-koreai hadihajók tűzpárbajt vívtak a Sárga-tengeren, a tegnap reggeli összetűzésnek dél-koreai részről nincsenek áldozatai, az észak-koreai hajó azonban jelentős károkat szenvedett. A tűzpárbaj a vitatott nyugati tengeri határon történt. Dél-koreai gyorsnaszádok nyitottak először tüzet az észak-koreai haditengerészet egyik hajójára, mert az szerintük megsértette a vitatott határvonalat. Az északiak viszonozták a lövéseket. Ri Mjong Bak dél-koreai elnök az eset miatt összehívta a biztonsági kabinet rendkívüli ülését. Phenjan bocsánatkérést követelt Szöultól súlyos katonai provokációjáért.
