Ha nem sikerül teljes egyetértést találni a huszonhét tagország között az Európai Unió leendő elnökének személyéről, akár úgynevezett minősített többséggel is megszülethet a határozat — hangoztatta Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök.
Megerősítette, hogy a tagországok állam- és kormányfői november 19-én rendkívüli csúcstalálkozón döntenek a poszt első betöltőjéről, valamint két másik megbízatásról, az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és a tagországok kormányait képviselő tanács főtitkárának kilétéről. Mint mondta, egyelőre egyik tisztségre sincs biztos befutó jelölt, szavai szerint több név van, mint poszt. Reinfeldt leszögezte: e pillanatban nem foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a döntés nem konszenzussal születik meg, de tény, hogy az uniós szabályok ezt lehetővé teszik. Értésre adta, hogy a svéd elnökség a jövő csütörtöki találkozón mindenképpen szeretne döntésre jutni a kérdésben. A soron kívüli csúcstalálkozó egyetlen témája az új uniós tisztségek betöltése. Reinfeldt megerősítette, hogy az első EU-elnök szinte bizonyosan a jelenleg is hivatalban lévő vagy korábbi miniszterelnökök közül kerül majd ki. A kormányfő nem mondott neveket, de diplomaták szerint az állandó elnöki posztra erős a támogatottsága Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek, továbbra is versenyben van Tony Blair volt brit kormányfő, illetve Jean-Claude Juncker jelenlegi luxemburgi miniszterelnök is. A külügyi főképviselői posztra eddig David Miliband brit külügyminiszter mellett Massimo D’Alema volt olasz miniszterelnököt tartották esélyesnek, de felmerült a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer volt osztrák kancellár neve is. A svéd kormányfő megerősítette, hogy olyan döntést szeretnének hozni, amely egyszerre van tekintettel a különböző uniós térségek, a régi és új tagországok, valamint kis és nagy államok közti egyensúlyra.
